Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

1931 januárjától rendszeresen tárgyalt a Budapesti Pártbizottság, s taljxra álltak — változtatott beosztással — a kerületi bizottságok is. A Budapesti Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyveiből rekonstruálható a párt budapesti szervezeteinek 1931 elejére kialakult felépítése. A kerületek: Észak: három körzetre bomlott. Az újpesti körzetben 6 sejt, az angyalföldiben 3 sejt, s az ún. belső körzetben 7 sejt működött. Az újpesti körzet ismét a legerősebbekhez tartozott. Erős sejtek működtek a Magyar Pamutiparban, az Egyesült Izzóban. Fecske: Ez a Ferencváros, Erzsébet, Csepel és Kispest körzetek összevont neve volt. Kispest most is bázisa volt az illegális pártmunkának. A kommunisták gyakran felléjitek javaslataikkal a kispesti Munkásotthonban. A kispesti sejt tevékenysége kiterjedt Lőrincre is. Jelentős befolyásuk volt a lőrinci téglagyárban és a Mauthner-magtelepen. A ferencvárosi körzet bázisa a Mechanikai Szövőgyár volt. Aktívan dolgoztak a kommunista sejtek a Gizella Gőzmalomban, a Concordia Gőzmalomban, a Helvey Vegyészeti Gyárban. 1931 nyarán a csepeli Weiss Manfréd hét üzemegységében dolgozott kommunista sejt. Keleti kerület: Folyamatos pártmunka jellemezte a Drasche-téglagyárat és a Kerámiagyárat is. A Ganz Vagongyári sejt újjászerveződött, új sejt épült ki a Telefongyárban, a Józsefvárosi pályaudvaron és a vasasszakszervezetben. Buda: A kerületben nem voltak körzetek, csak sejtek. A téglagyárakban, a Filtexben és aGoldberger-üzemekben három-három, a Mezőgazdasági Gépgyárban és az Asztalosárugyárban pedig egy-egy sejt dolgozott. A Budapesti Pártbizottság jegyzőkönyvei 1930 végén, 1931 elején hűen tükrözik a sorozatos letartóztatások okozta aggodalmakat, s az ellenük tett intézkedéseket. Néhány héttel később a napirendek igazolják, hogy teljes erővel, újra dolgoznak. A február 1-i ülésen a következő kérdéseket tárgyalták: gazdasági harcok, munkanélküli-akció, organizációs beszámolók. Mindennapi politikai kérdéseik jelzik a párt politikai irányvonalában végbement korrekciókat, azt, hogy az akcióról akcióra politika helyett a munkásosztály közvetlen gazdasági, politikai problémái kerültek előtérbe. Az illegális KMP 1931 közepére ismét szervezetten működött a főváros területén, megnőtt a szervezeti kapcsolata az üzemek munkásságával. Ez későbbi akcióiban jelentős is volt. 1930—1931-ben nem politikai vagy mozgalmi megfontolásokbé)l, hanem a főváros közigazgatási szervezetének változását követve, átalakult az MSZDP fővárosi pártszervezeteinek felépítése is. Az átszervezés egyben felmérést is jelentett, mivel ekkor lehetett pontos képet kapni a területi és üzemi párttagság létszámáról. A KMP szervezeti felépítése a fővárosban a válság idején Az MSZDP új szervezeteinek félépítése a fővárosban I. kerület 40 teürleti tag 111 üzemi tag a régi I. választókerület II. 80 168 IV. III. 222 202 V. IV. 28 21 VI. V. 350 210 VII. és a VIII. nagyobbik része. VI. 255 559 IX- X - XI. és két körzet a XXI. -bői. VII. 473 595 XIII-XV. és a XVI.-ból négy körzet VIII. 527 699 a régi XVII-XVIII-XIX. kerület IX. 342 332 a régi XX—XXI. és a Csepeli kikötő X. 680 230 a régi XXII. ker. XI. 216 67 II. ker. XII. 77 75 III. ker. és a Budakeszi erdő XIII. 771 645 a XII. és a VIII. két körzete XIV. 250 200 a régi XI-XII., XIV. ker. 4311 4114 A szakszervezetek szociáldemokrata tagságán kívül 1930-ban 4725 párttag dolgozott a fővárosi pártszervezetekben. Mintegy tíz év alatt az MSZDP-nek régi problémáját sikerült megoldania; aktív pártszervezeti hálózatot épített ki a fővárosban, sőt a főváros környékén is. Eddig nem találtunk számszerű adatokat a környéki pártszervezetekről, de az alispáni ún. évnegyedi jelentések már tanúsítják, hogy a fővárosi agglomeráció minden falujában, településén képviselve voltak a szociáldemokraták. Az elsősorban választási, másodsorban szociálpolitikai feladatokra szánt pártszervezetek politikai tevékenysége is jelentősen megnőtt. A határozottan balratolódó szervezett munkástömegek néhány helyen aktív politikai bázissá alakították a pártszervezetet, például a VIII. kerületben az ún. Propaganda Bizottság létrehozásával. A bizottság megalakulása a pártszervezeten belüli radikalizálódás eredménye volt. A Propaganda Bizottság baloldali, politikailag képzett, jellemszilárd élcsapat kialakítására törekedett. A Propaganda Bizottság a vasasszékház híres 7-es szobájában dolgozott. Ez volt az ellenzék egyik bázisa. A Peyer-hívek háttérbe