Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
173. Derkovits Gyula: Rácstépő. Az 1930. szeptember 1-i tüntetés alkalmából készült tusrajz részlete az Üllői úton, a Ludovika és a Ferenc József-laktanya környékén. Ettől kezdve külön őrjáratokat rendeltek ki augusztus l-ig az összes fővárosi laktanya környékére a röplapszórás megakadályozására. Háborúellenes röpiratok jelentek meg Újpesten is — s július 29-én az egyik vendéglőben tanácskozó kommunistákat tartóztattak le. Másnap tovább szélesedett a letartóztatások köre: elfogták az augusztus 1-i akció négytagú intéző bizottságát, a KMP rákospalotai körzetének vezetőit, és így az újpestiekkel együtt 45 kommunistát fogtak le. Augusztus 1-én a felkészült rendőrség körbe fogta a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) teret, ahová az illegális agitáció a tüntetést meghirdette. A KMP a tüntetésre eredményesen szervezett résztvevőket a három Ganz-gyárból, a Kerámia Gyárból, a Krammer-üzemből, a kőbányai Drasche-téglagyárból, a Szeifert-vegyiüzemből, a Lámpagyárból, a Polgári Serfőzőből. A három-négy fős csoportokban érkezőkből 355 tüntetőt vittek a rendőrök a VIII. kerületi rendőrkapitányságra. Egy zászlóvivőt is elfogtak. A zászló felirata: ,,Le az imperialista háborúval, éljen a III. Internacionálé !" Volt egy másik zászló is: ,,Éljen a KMP !" felírással, de azt a megelőző éjszakán menekülés közben a Nefelejcs utcában valaki eldobta. A budapesti rendőrség pontos értesülései ellenére igen nagy apparátust mozgósított. A fontosabb középületeket őrizték. Pest-környéken az általános rendőri készültséggel nem elégedtek meg, hanem Újpesten, Csepelen, Pesterzsébeten és Kispesten a rendőrség riadókészültségben volt. Tovább lépett a rendőrségi technika is. A politikai rendészet történetében először használták a rádiót, illetve rádióriadót rendeltek el. A csendes tüntetés valóban a taktikailag hibáztatható kommunista megmozdulások egyike volt. A párt még mindig nem vonta le következetesen a május elsejei letartóztatásokból a tanulságot. A kommunisták egyéni hősiessége, a biztos letartóztatás vállalása a forradalmi szellem növekedését jelenti. De az elszigetelt akció nem szolgálhatta a párt akkori célkitűzéseit, a nagy tömegek mozgósítását a burzsoáziával szemben. Ha a párt külföldi bizottsága engedélyezte volna a fővárosi szimpatizánsok bevonását is a tüntetésbe, a határtalan üldözés ellenére tömegmozgalom alakulhatott volna ki. 21 Mindezek a felismerések segítették a pártot az új megoldások keresésében. Bár a párt a saját akciók megrendezéséről később sem mondott le, de a szeptember 1-i akciót eleve úgy ítélte meg, amelybe a KMP-nek be kell kapcsolódnia. Az 1930. január 26-i tüntetés utáni csökkenő mozgósító erejű akciók sora fokozatosan megérlelte az elhatározást és tanulságot, hogy nem szigetelik 20* 307
