Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Az MSZDP is hangoztatott hasonló követeléseket. A közgyűlési teremben azt hangoztatták, hogy a kormány által erőszakolt üzletek, a jobboldal által megszavazott vállalati, üzemi mamutfizetések hozták a fővárosi háztartást a költségvetési hiány állapotába. A felhozott példák valóban terhelték a főváros gazdálkodását, de megoldást valóban csak a kommunista javaslatok elfogadása jelentett volna, a nagy vagyonok fokozott megterhelése, melyről természetesen sem a kormány, sem a fővárost szilárdan kézben tartó jobboldali pártok nem akartak hallani. Hasonló sorsra jutottak a szociáldemokraták indítványai, javaslatai is, melyeket a dolgozók helyzetének megjavítására tettek. A válság és a takarékosság jogcímén ezek nagy része elutasításra talált. A várospolitikai élet szatirikus oldalát mutatta, hogy a város részben a munkaalkalom-teremtés érdekében, részben a furcsán értelmezett takarékosság miatt a Köztisztasági Hivatal húszas években bevezetett pormentes szemétgyűjtését megszüntette és visszatért a fogatolt kocsikkal való szemétgyűjtésre. A Baló-féle eljárás (a mai Kuka-rendszer elődje) a város belső részein már bevezetést nyert, míg a válság alatt a megölcsóbbodott takarmány használata miatt a korszerű eljárásról visszatértek a régi módszerre. A furcsa, de jellemző megoldás példa a városházi vezetés kapkodó, a válság terheitől rettegő, de a hatásos intézkedéseket nem vállaló magatartására. A Károlyi-kormány egy évig birkózott a gazdasági válság okozta gazdasági és politikai hely- A Gömböszettel, majd a Gömbös-kormány hatalomra jutásával kezdődött meg a konzervatív jobboldali politika hatása politika demagóg ízű új változata. Gömbös 95 pontos ígérettömegével kísérelte meg a bajok a Városháza orvoslását. A Gömbös-kormány kinevezése a főváros irányításában is változást hozott. Ripka eletcben főpolgármester alig másfél évvel újraválasztása után benyújtotta a lemondását. A kormány kapott az alkalmon, elfogadta a lemondást, ugyanis Ripka az ébredők-fajvédők szemében mindig szálka volt, a Bethlen-kormányhoz fűződő kapcsolatai is csak rontottak helyzetén, nem beszélve arról, hogy az ellenzik is állandóan támadta a fővárosi törvény módosítása óta, jogosan neki is tulajdonítva a törvény ominózus pontjait és joggal kifogásolható létrehozását. Gömbös a megyei igazgatásban fontos szerepet játszott Huszár Aladárt jelölte a- főpolgármesteri állásra. A közgyűlés nagy többséggel meg is választotta 1932. november 8-án. Az ellenzék nem örült különösebben a változásnak, ugyanis a „gombosi új stílus" megvalósításától tartot168. A Tabán bontása a gazdasági válság idején; a 30-as évek elején