Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

159. A Feltén és Gilleaume Kábel-, Sodrony- és Sodronykötélgyár Rt. Budafoki úti ólomkábel üzeme a 20-as években Pest környéki fejlődés tekintetében. Elsősorban arra, hogy a fejlődés gyorsan alkalmazkodott az új körülmények között élni kezdő ország iparának továbbhaladása előtt nyitva álló úthoz: a könnyűipar korábban visszamaradt ágazatainak kifejlesztéséhez. A századfordulót követően a fővárost környező helységekben a nagyipar fejlődött s határozta meg alapvetően az itteni ipar arculatát. Az 1920-as években viszont a jórészt hiányzó vagy kis keretek között működő könnyűipari vállalatok megjelenése, illetve erősödése tette változatosabbá a környékbeli városok iparát. A fejlődés jelentős tényezője volt ugyanakkor az a körülmény, hogy a korábban már meglevő nehéz- és gépipari üzemek — eltérően fővárosi társaiktól — zömükben nem indultak pangásnak, nem küzdöttek kapacitáskihasználatlansági problémákkal, hanem sikeresen oldották meg a béketermelésre való áttérés nehézségeit és továbbra is alapvető tényezői, meghatározói maradtak a Pest környéki iparvidéknek. A népszámlálási adatokból ki világló második fontos vonása a peremkerületi fejlődésnek a dél-pesti területek gyorsabb ütemű növekedése a lassabban előrehaladó észak-pesti körzetekkel szemben. Kedvezően befolyásolta a fejlődést a Duna soroksári ágának balpartján 1926-ban részlegesen elkészült, de teljes mértékben csak 1931-től üzemelő, az állam és a főváros közös beruházása alapján épült ferencvárosi helyi kikötő, majd 1930-tól a Csepel-szigeten működő ún. szabadkikötő, a Magyar Kir. Vámmentes Kikötő. Kispesten és Pesterzsébeten a nagyipari és kisipari üzemek száma egyaránt emelkedett. A segéd nélkülieké megnégyszereződött, a gyár jellegű telepek száma Kispesten kétszeresére, Pesterzsébeten háromszorosára nőtt a századfordulóhoz képest. Újpesten ötszörösére, Rákospalotán háromszorosára, Budafokon kétszeresére nőtt a gyártelepek száma. A legtöbb új ipartelep Pesterzsébeten, majd Kispesten, Rákospalotán és Budafokon alakult. Újpesten a századforduló körüli 15 nagyvállalattal szemben 1930-ban 80 nagyvállalat működött, köztük 16 asztalosüzem, 13 bőrgyár, 6 cipőgyár, 5 elektrotechnikai gyár, 3 kazángyár, 6 pamut fonógyár, továbbá 2 — 2 hajógyár, szőri, ekikészítő, posztószövő, kötszövő és vegyészeti gyár, továbbá 2 sütőüzem. Az öt tényleges nagyvállalat közül a legjelentékenyebb továbbra is az Egyesült Izzólámpa Rt. maradt, amely a Wolfram-lámpa szabadalma birtokában'jelentősen^bővítette termelését és a nemzetközi izzólámpakartell tagja volt. Ez években automatizálták a termelési folyamatokat, állították fel