Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

157. Az óbudai Kórház utcai piac új, fedett csarnoképülete 1929-ben kai számottevőbb előrehaladást mutat, mint a pályahossz emelkedése. Ezzel szemben az utasok száma nemhogy növekedett volna, hanem még 10 százalékkal csökkent 1929-ben az 1920. év adatához képest. A főváros gépjárműállománya — adatok 1926-tól állnak rendelkezésre — 1929-re csaknem megkétszereződött. A 15 274 nyilvántartott járműből 7231 a személyautók, 2271 a teherautók, 4994 a motorkerékpárok és 778 az egyéb járművek száma, ami összehasonlíthatatlanul csekély A főváros helyi személyforgalma* 1920-1929 Év Közúti vasút Autóbusz Hajó Társaskoesi Összesen 1920 280,8 1,1 1,7 283,0 1921 312,2 0,3 1,7 1,0 315,2 1922 290,9 1,8 1,8 0,8 295,3 1923 219,7 2,0 2,5 0,7 224,9 1924 208,5 3,5 1,9 0,7 214,6 1925 262,3 4,9 1,7 0,1 269,0 1926 281,3 5,9 0,9 0,2 288,3 1927 298,5 7,1 1,5 0,2 307,3 1928 317,5 12,5 0,9 0,2 331,1 1929 316,8 18,0 0,8 0,1 335,7 * Az adatok millió főben. állomány a fejlettebb országokban ezekben az években robbanásszerűen növekvő gépjárműparkhoz képest. A növekvő közlekedési balesetek (1922: 1469, 1929: 2601) előidézésében azonban jelentős a részesedésük, a balesetek több mint 60 százalékát a gépkocsik és a motorkerékpárok okozták. Az ország és a főváros gazdasági életében ezekben az években kezd egyre jelentősebbé válni idegenforgaaz idegenforgalom. A főváros erősen kiépült szállodai és penziókapacitása könnyen megbirkózott lom is Budapest története V, 273