Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)
BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945
Az országos, a budapesti és a Pest környéki ipari termelés főbb adatai 1921-1926 Ipartelepek száma Munkáslétsz ám Termelés Év országos Bp. környék országos Bp. környék országos Bp. környék 1921 1922 1923 1924 1925 1926 2124 2494 2739 2876 3160 3287 755 819 889 910 1008 1071 127 143 175 192 218 223 152 591 189 299 208 766 195 925 200 301 207 341 63 223 78 651 82 472 77 205 78 787 83 125 21 779 29 281 34 397 28 211 29 584 29 091 898 898 1 245 246 1 252 336 1 783 016 1 884 538 1 897 079 333 777 375 003 392 226 570 584 722 334 807 504 791 341 110 969 148 010 174 048 192 414 214 651 * A termelési adatok millió aranykoronában. 53,8 százalékát tette ki. A Pest környéki ipari termelés értéke meghaladta az országosénak 11 százalékát. E néhány adatból is nyilvánvaló a budapesti és környéki ipari komplexum döntő szerepe az ország iparának keretei között. Az adatok alaposabb szemügyre vétele még egy fontos tényre világít rá: a gyárak számának egyharmadát, a termelésnek azonban az 54 százalékát jelentette a Nagy-Budapesten letelepedett gyáripar, vagyis a főváros iparában a nagyüzemek domináltak. Országosan 1926-ban egy gyárra 63, a fővárosban 78, Pest-környéken pedig 131 munkás jutott, azaz itt csupa jelentősebb üzem működött. A fővárosi és a Pest környéki adatok egybevetéséből kitűnik, hogy az elővárosokban levő vállalatok a budapesti gyárak termelési értékének általában 26 — 30 százalékát termelték, fejlődési ütemben viszont mintegy harmaddal előzték meg az elővárosokban levő gyárüzemek a fővárosiakat. 1926-ban a budapesti gyáripar 1921. évi termelési értékének 242 százalékát, a Pest környéki 271 százalékát állította elő. Budapest, Pest-körnvók és Nagy-Budapest részesedése Magyarország ipari életében* 1921-1926 Év Ipartelepek száma Munkáslétszám Termelés értéke Év Bp. környék Nagy-Bp. Bp. környék Nagy-Bp. Bp. környék Nagy-Bp. 1921 35,5 6,0 41,5 44,4 14,2 58,6 37,1 8,8 47,9 1922 32,8 5,7 38,5 41,5 15,4 56,9 30,1 8,9 39,0 1923 32,4 5,4 37,8 39,5 16,4 55,9 31,3 11,8 43,1 1924 31,6 6,6 38,2 39,5 14,4 53,9 32,0 9,7 41,7 1925 31,8 6,8 38,6 39,3 14,7 54,0 38,3 10,2 48,5 1926 32,5 6,7 39,2 40,0 14,0 54,0 42,5 11,3 53,8 * Országos adatok = 100. Gyáripar Az országos és a budapesti gyáripari termelés növekedését tükröző adatsorok kétségtelenné teszik, hogy az évtized folyamán az előállított ipari termékek értéke csaknem megháromszorozódott, a fővárosban még valamivel magasabbra is emelkedett. Az évi növekedés mértéke eléggé magasnak volna mondható, ha a 261. oldalon levő első táblázat 3. oszlopában szereplő adatok, amelyek 1913. évi változatlan árakon — saz új országterülethez viszonyítottan — közlik a termelési értékeket, nem nyújtanának sokkal kedvezőtlenebb képet. Ebből az tűnik ki, hogy országos viszonylatban a konjunktúra időszakában először csak 1927-ben sikerült túlhaladni az 1913. évi színvonalat, de az említett táblázat 10. oszlopában szereplő adatokból világossá válik, hogy a fővárosi ipari termelés még ekkor sem közelítette meg a világháború előtti szintet és 28 százalékkal elmaradt mögötte. E tényben a főleg a fővárosba települt gépipar és élelmiszer-feldolgozó iparágak nagymértékű kapacitáskihasználatlansága tükröződik. A korábbi országterülethez mérten kialakult s főleg járműgyártással foglalkozó gépipari üzemek állandó túlméretezettséggel, megrendeléshiánnyal küzdöttek. A megoldást a tőkés gazdasági élet vezetői az üzemösszevonásokban látták. Hasonló volt a helyzet az élelmiszer-feldolgozó iparágban, főleg a malomiparban. A lecsökkent országterület gabonafeleslegeihez képest a budapesti malomipar túlméretezett volt, s néhány évig eltartott, amíg — a korszerűtlen malmok leállítása s a Viktória konszern bukása révén — a helyzet e területen rendeződött. A kiesett sokmilliós termelési értékeket az újonnan fejlődő könnyűipar csak a későbbiekben pótolta, s 1929-ben már a budapesti ipari termelés is meghaladta a háború előtti színvonalat. A gyáriparban alkalmazott erőgépek mind darabszám, mind lóerő tekintetében növekedtek ugyan, de a fejlődés mértéke, üteme korántsem volt kielégítő. A részletes adatokat a következő táblázat tartalmazza:
