Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

146. A Diósárok úti erdei iskola 147. A Madarász utcai gyermekk ó rház A baloldali várospolitikusok állandóan sürgették a nyaraltatásban részt vevő gyermekek számának növelését, ugyanis a legnagyobb részvétel idején sem haladta meg az iskolás gyermekek számának egyhatodát. A polgári fővárosi lapok adatai szerint is egyharmaddal magasabb volt a tényleges rászorulók száma, mint amennyi gyermek üdültetésére lehetőség volt. Az egyik lap szerint pl. 1927-ben a főváros felhívására 2300 földbirtokos összesen 38 gyermek nyaraltatását vállalta. Elzárkózott az Eszterházy-hitbizomány és a főpapi uradalmak nagy része is az üdültetésben való részvételtől.

98 A húszas évek egyik legjelentősebb eredménye az ifjúság védelmében az iskolaorvosi hálózat létrehozása. Már 1925 márciusában megkezdte a főváros kísérletképpen az orvosi vizsgálatokat az iskolákban, majd az év decemberében elhatározta a közgyűlés az iskolaegészségügyi intézmény létesítését. Kezdetben 47 iskolai körzetet alakítottak ki. A körzetekhez mintegy 1500 — 1500 tanuló tartozott és egy-egy körzetre 1 orvos és 1 gondozó nővér jutott. 1926 márciusában kezdte meg rendszeres működését az intézmény. Még az évben megvizsgáltak 70 ezer tanulót, kórházba utaltak közel 1500-at, fogászati kezelésben részesítették a megvizsgált tanulók majdnem felét. A közgyűlés határozata szerint az iskolaorvosi intézmény feladata volt az iskolai hiányzások elemzése, az iskolai egészség viszonyainak figyelemmel kísérése, a szülők felvilágosítása, az iskolai nővéreknek pedig környezettanulmányok folytatása. Az intézményhez még szakrendelők is tartoztak, melyek hálózatát fokozatosan építették ki. 11 iskolai szakrendelőt, 9 iskolai fogorvosi rendelőt és 3 gyógytornaintézetet hoztak létre. Ezenkívül két erdei iskolát is létesítettek a hegyvidéken, a Diana és a Diósárok utcában, ahol a tanu-