Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

139. A Mária Valéria barakktelep távlati képe A közgyűlés, melyben a háztulajdonosok is jelentős számban képviselve voltak a különböző polgári pártok révén, maga is küzdőtér volt, ahol összecsaptak a háztulajdonosok és a lakásbérlők érdekei. A szociáldemokraták nevében Farkas Zoltán a lakástulajdonosok mohóságát ostorozta; hangoztatta, hogy a magántulajdon védelme ürügyén a lakosság fele nem kerülhet az utcára. Az MSZDP is a magántulajdon elvén állt, de a munkásosztály egészét érintő kérdésekben a lakók védelmében lépett fel. Az 1926-os évben majd minden ülésen szerepelt valamilyen formában a kérdés, pl. az április 28-i közgyűlésen Kiss Jenő indítványozta, hogy a főváros tiltakozzon a népjóléti miniszter 25%-os lakbéremelési terve ellen, mely néhány száz háztulajdonos érdekében újabb terheket ró a főváros lakosságára. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. A július 10-i közgyűlésen elfogadták azt a tanácsi előterjesztést, melyben a főváros vezetői a lakásrendelettel kapcsolatban a főváros lakosságának sérelmeit közlik a kormánynyal, hangoztatva, hogy a kormány tervei ellentétesek a fokozatos valorizálással {pénzügyi stabilizációval).

89 A kormány a háztulajdont korlátozó rendelkezéseket 1926. május 1-i hatállyal megszüntette. A lakáshivatalokat feloszlatták, és lehetővé tették, hogy a háztulajdonosok „szabadon állapodjanak meg" lakóikkal a bérek tekintetében. A fontosabb városokban, köztük a fővárosA lakóvédelem, a lakbérfelszabadítás elleni akciók 140. Kilakoltatott család kunyhót épít 16 Budapest története V. 241