Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

139. A Mária Valéria barakktelep távlati képe A közgyűlés, melyben a háztulajdonosok is jelentős számban képviselve voltak a különböző polgári pártok révén, maga is küzdőtér volt, ahol összecsaptak a háztulajdonosok és a lakás­bérlők érdekei. A szociáldemokraták nevében Farkas Zoltán a lakástulajdonosok mohóságát ostorozta; hangoztatta, hogy a magántulajdon védelme ürügyén a lakosság fele nem kerülhet az utcára. Az MSZDP is a magántulajdon elvén állt, de a munkásosztály egészét érintő kérdések­ben a lakók védelmében lépett fel. Az 1926-os évben majd minden ülésen szerepelt valamilyen formában a kérdés, pl. az április 28-i közgyűlésen Kiss Jenő indítványozta, hogy a főváros tiltakozzon a népjóléti miniszter 25%-os lakbéremelési terve ellen, mely néhány száz háztulaj­donos érdekében újabb terheket ró a főváros lakosságára. A közgyűlés az indítványt egyhangú­lag elfogadta. A július 10-i közgyűlésen elfogadták azt a tanácsi előterjesztést, melyben a fővá­ros vezetői a lakásrendelettel kapcsolatban a főváros lakosságának sérelmeit közlik a kormány­nyal, hangoztatva, hogy a kormány tervei ellentétesek a fokozatos valorizálással {pénzügyi stabilizációval). 89 A kormány a háztulajdont korlátozó rendelkezéseket 1926. május 1-i hatállyal megszün­tette. A lakáshivatalokat feloszlatták, és lehetővé tették, hogy a háztulajdonosok „szabadon állapodjanak meg" lakóikkal a bérek tekintetében. A fontosabb városokban, köztük a főváros­A lakóvéde­lem, a lakbér­felszabadítás elleni akciók 140. Kilakoltatott család kunyhót épít 16 Budapest története V. 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom