Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

még inkább a gyakorlata nem hatotta még át a munkásság vezetőit sem az emigrációban, sem az illegalitásban, még kevésbé az MSZMP vezetőit. A fő ellenség elleni küzdelemben a lehetséges szövetségesek megkeresése, velük közös akcióprogram kialakítása, ugyanakkor önálló osztálypolitika megvalósítása — még idegen volt a magyar kommunisták számára. Az osztályharc alapján álló, de még nem elég tapasztalt Vági István azon felhívása is, hogy „semmilyen polgári párti ajánló ívet ne írjatok alá, a szociáldemokratákét sem",

57 a tényleges osztály viszonyok fel nem ismeréséből fakadt. Illúziónak bizonyult az MSZMP-nek azon törekvése is, hogy önálló listával vegyen részt a fővárosi választásokon, melynek 1925 nyarán semmi realitása sem volt, Bethlen demokráciáról tett genfi nyilatkozatai ellenére sem. A párt, bár még szervezetei sem jöttek ekkor létre, ki akarta használni azt az agitációs lehetőséget, amit a fővárosi választások jelentettek. Röpirataiban a jobboldali szociáldemokrata vezetést arra igyekezett rábírni, hogy a polgári ellenzékkel való szövetség helyett a munkásság önálló osztályköveteléseivel vegyen részt a választásokon. Leleplezte a j)olgári ellenzék vezetőinek munkásellenes addigi tevékenységét, rámutatva, hogy ezután sem lehet többet várni tőlük. Az MSZMP Az új párt községpolitikai célkitűzéseit közzétette, ha nem is kidolgozott programként, de irányközségpoliti- elveit meghatározva. Megállapítja a tervezet, hogy a községpolitikát a proletariátus felszabaai követelései ^ása e

gy láncszemének tekinti, és elutasít minden olyan illúziót, hogy a helyi közigazgatás intézményeivel, reformokkal meg lehet váltani a dolgozó népet, de éppúgy fenntartja azt az elvi szempontot, hogy a községpolitikai lehetőség nem egyedüli eszköze az osztályharcnak. A párt fő követelései a községpolitika területén a következők voltak: A legszélesebb körű községi autonómia kiküzdése, a községi választási jognak legszélesebb alapokra való fektetése; 123. A szociáldemokrata párt 1924. évi kongresszusának küldöttei