Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

Az iskolaügyi és kulturális területen ingyenes népoktatást, a felekezeti oktatás segélyezésének megszüntetését, iskolaorvosi hálózat, iskolai napközik, erdei iskolák, játszóterek létesítését, tanszer- és könyvsegély nyújtást javasolt a tervezet. A fó'várostól új intézkedést kívánt a női és gyermekmunka szabályozása érdekében, hogy a város megfelelően gyakorolhassa ellenőrzési és hatósági jogait e téren. Követelte azonkívül, hogy a város mint munkaadó kössön az alkalmazottakkal munkabéregyezményt. A szociálpolitika területén főleg az olcsó és egészséges kislakásépítést, a lakástörvények egészségügyi szempontból való ellenőrzését, parkok, sportpályák, játszóterek létesítését tartotta fontosnak a tervezet.

53 A szocialisták egyik vezetője az akkor ellenzéki Fővárosi Hírlapban nyilatkozott a városi programról. Elmondta, hogy a szocialistáknak a számarányuknak megfelelő helyet kell elfoglalniok a Városházán, de egyeduralmat nem akarnak maguknak biztosítani, és támogatják a liberális demokrata ellenzéket. A községpolitikai program tervezetét az MSZDP vitára bocsátotta. A hozzászólók legsúlyosabb kifogása volt, hogy a tervezet nem szocialista program, erősen jx)lgári ízű, legfeljebb radikális polgári követeléseket tartalmaz, melyek lehetnek fontosak és megoldásra várók, de nem szocialista programba valók. Többen hangoztatták, hogy a program jellege szerint is kétarcúságot mutat, hol elvi útmutató, hol akcióprogram, egy-két általánosságtól eltekintve fővárosi várospolitikai program. A főváros környéki városok és községek pártszervezetei sürgették a program jóváhagyását és elmarasztalták a pártvezetőséget az addigi mulasztásért, ugyanis ezek a pártszervek kezdeti nehézségekkel küszködtek a községpolitikai munkában. Az 1924-es A községpolitikai program tervezetét az elméleti vita után az MSZDP 1924-ben megtartott pártgyűlés pártgyűlése tárgyalta a „Községi program és a községi választások" címmel, melyet szintén határozata p}

uc

hl

er József terjesztett elő. Bevezetőben az 1923 decemberében a Nemzetgyűléshez beterjesztett fővárosi törvénytervezetet bírálta, melyet a virilizmus visszaállításának nevezett, a hivatalból és állásuknál fogva jelenlevő törvényhatósági bizottsági tagok miatt, azonkívül a választójog körüli visszaéléseket, melyek alapján 60 000 választásra jogosultat zártak ki a jegyzékből. A pártgyűlésnek minimális községi program elfogadását javasolta, mely a Szocializmus című folyóiratban ismertetettnek kivonatos változata. Fontosabb követelései: a) Harc a községi autonómiáért, a községi alkotmányért! Az állami beavatkozás visszaszorítása a felügyeletre. b) Igazságos adórendszer megvalósítása. A telekértékadó visszaállítása, a kereseti adó községesítése, a progresszív lakásépítési adó bevezetése — Bécshez hasonlóan. c) Az általános műveltség emelése, demokratikus iskolapolitika kialakítása. d) A szociálpolitika helyének meghatározása a községpolitikában. A pártgyűlés határozata a készülő fővárosi törvényjavaslatot elítélte, bírálva annak reakciós, antidemokratikus, munkásellenes tendenciáját, mely főleg a munkásszavazókat akarta a fővárosi törvényhatósági választásokból kizárni. Utasította a párt vezetőséget, hogy folytasson harcot a törvényjavaslat ellen és egyúttal követelje a régi, elavult közigazgatási törvények megváltoztatását. Felhívta a vezetőséget, hogy készüljön fel a községi választásokra, kezdje meg az előkészítő munkát. A részvétel módját, a követendő taktikát a pártvezetőségre bízta, ami a jobboldalnak tett engedményt jelentett, ugyanis a pártgyűlésen, de a pártszervezetekben, a szakmai szervezetekben is éles vita folyt amiatt, hogy a polgári ellenzékkel együtt vagy önállóan vegyen-e részt a párt a községi választásokon. Figyelemre méltó a kongresszusnak az álláspontja a főváros és környéke egyesítése kérdésében, mely már a tervezetben is szerepelt.

54 A szociáldemokraták elsősorban napi politikai problémák, a környékbeli munkásság helyzete és követelései miatt hangoztatták az egyesítés fontosságát. Figyelembe véve a környék munkás és kispolgári összetételét, ez főleg a szociáldemokrata szavazatok szaporodását jelentette volna és ezáltal nagyobb befolyást a főváros politikai életében. Ugyanis az 1922-es parlamenti választások során az MSZDP a fővárosban több mint 38%-át, a környéken pedig több mint 55%-át kapta meg a szavazatoknak. Ezek az eredmények is erősítették a munkásság törekvéseit Nagy-Budapest létrehozására. A kongresszus által elfogadott községpolitikai program — elméleti tisztázatlansága és következetlen volta ellenére — az első átfogé) községpolitikai program Magyarországon, mely főleg a főváros és környéke számára adott hasznos útmutatásokat. Az MSZDP egyébként is inkább városi jellegű párt volt, a Bethlen Peyer-paktum révén mindinkább, így a városlakó munkásság és kispolgárság érdekeit tükrözte községpolitikai programja. Magán hordozta ugyanakkor a szociáldemokrata evolúciós elmélet tulajdonságait, a hatalom meghódításának szavazatnyeréssel való egyetlen útját és lehetőségét, a forradalmi út elvetését. Ez a községpolitikai gyakorlatban is az osztályharcról való lemondást, a sokszor elvtelen kompromisszumokat, a hangos