Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

feladatot rögzít: így a Vár és Várhegy-oldalak, valamint a Duna-partok kialakításának egységes megtervezését. Üj javaslatként merül fel a Szabadság tértől a Kálvin térig terjedő „várostengely" létrehozása. A városfejlesztési programot nem követte az egész városra kiterjedő általános rendezési terv készítése. A városrendezési hatóságok a háború befejezéséig különböző — részben a város fejlődése szempontjából jelentős részproblémák megoldásával foglalkoztak. A háborús atmoszféra, a gazdasági helyzet rosszabbodása és mindenekelőtt az erősen jobbra tolódó politikai helyzet, amely a demokratikus gondolkodású szakembereket, köztük a városfejlesztési terv készítőit is háttérbe szorította, megakadályozta a tervezés folytatását. Ez a felszabadulás utáni éveknek lett legfontosabb városrendezési feladata. JEGYZETEK 1 Szendy Károly, Tanulmány Nagy-Budapestről, megalkotásának előfeltételeiről és lehetőségeiről. Bp. 1942. 2 Nagy-Budapest ellen. Endre László véleménye. Népszava 1942. július 9. 3 Az újabb jelzőberendezések: a mai November 7. téren, Clark Ádám téren, Marx téren, Felszabadulás téren. á Pl. az Óbuda — Széna téri közvetlen összeköttetés a Török utca torkolatában (1924), az Erzsébet-hídról a Gellért tér felé összekötő vágány (1927), a János kórházi (1924), a Déli pályaudvari (1925) végállomások stb. 5 A kisszakasz-rendszert közvetlenül a második világháború előtt megszüntették. 6 CIRPAC: Comité International pour la Réalisation d'Architecture Contemporaine — nemzetközi szervezete, a CIAM — Congrès Internationaux d'Architecture Moderne — magyar csoportjának elnevezése. Az 1928—38 között működött csoport érdeme a modern európai építészet (a Bauhaus, Gropius, Le Corbusier) elveinek és gyakorlatának meghonosítása. Munkásságukat áthatotta az építészek társadalmi felelősségének tudata, így fő területük a kislakásépítés, a szegényebb néprétegek egészséges, korszerű lakáshoz juttatása volt. Tevékenységük inkább csak elméleti maradt, de ezzel és megvalósult más munkáikkal (pestújhelyi, ma XV. ker. kórház személyzeti lakóépülete; I. Toldy Ferenc u. 1.; II. Káplár u. 7.; Lotz Károly u. 4.; Pasaréti u. 7.; VI. Bajza u. 8. és 10. lakóházak stb.) a modern magyar építészet úttörői lettek, A CIRPAC tagjai többnyire baloldali szemléletűek voltak, egyesek kapcsolatot találtak a munkásmozgalommal is.