Budapest története V. A forradalmak korától a felszabadulásig (Budapest, 1980)

BUDAPEST AZ ELLENFORRADALMI KORSZAKBAN 1919-1945

A budapesti lakásépítés évekre bontott adatai* 1920-1944 Év Űj lakóKeletkezett Új lakóépület Év épület lakás szoba Év Új lakóépület 1920 26 146 1 019 1933 1 103 1921 60 149 378 1934 970 1922 42 234 656 1935 775 1923 151 1 193 2 741 1936 994 1924 248 1 398 3 798 1937 879 1925 206 1 128 2 302 1938 834 1926 352 2 203 4 413 1939 628 1927 677 6 223 12 700 1940 748 1928 1 039 7 210 14 796 1941 655 1929 969 7 066 13 721 1942 786 1930 817 4 536 7 999 1943 500 1931 952 4 355 8 172 1944 173 1932 1 169 5 536 9 903 173 Keletkezett lakás 1 103 970 775 994 0 253 5 179 3 314 4 822 5 268 6 679 3 715 1 202 8 102 11 282 7 174 10 530 9 168 7 219 4 520 6 948 7 753 10 098 5 897 * A fenti adatok a régi Budapest területére vonatkoznak. A volt peremtelepülésekre részletes adataink nincsenek. melyest javultak. 1920-ban egy szobára átlagosan 2,3 lakos, 1930-ban és 1941-ben egy szobára 2,1 lakos jutott. A tényleges lakásviszonyokra jellemzőbbek a felbontott számadatok. Ezek szerint 1920-ban a lakások 52 százaléka, 1941-ben 54 százaléka egyszobás. Átlagos lakosszámunk 1920-ban 3,8, 1941-ben 3,3 fő. Mennél nagyobb a lakás, annál kedvezőbbek az arányok; a háromszobás lakásokban az egy szobára eső lakosszám 1,6, illetve 1,4 fő, négyszobásokban 1,3, illetve 1,1 fő. 1930-ban 16 400, 1941-ben 15 085 lakásban laktak ötnél többen egy szobában. A később Budapesthez csatolt peremtelepülések lakásszáma 1920 és 1930 között 74 151-ről 117 967-re, 59 százalékkal (a lakosságszám 45 százalékkal), 1949-ig 161 123-ra, további 36 százalékkal (a lakosságszám 1930-tól 1941-ig 27 százalékkal) emelkedett. A differencia nagymértékben összefügg azzal, hogy a peremtelepüléseken letelepedők átlagos családlétszáma az őslakosságénál alacsonyabb, tehát a családszám a népességszámnál nagyobb mértékben növekszik. Az új épületek túlnyomó többsége kisigényű családi ház volt. Ez a peremtelepülések nagymértékű területi kiterjedését eredményezte. Jellemző, hogy a peremtelepülések a főváros határa mentén teljesen beépültek, ugyanakkor, amikor Budapesten még nagy határmenti területek álltak üresen. A lakásviszonyokra az épületek jellegén, a lakásnagyságon és a szobák számán kívül a felszereltség adatai is jellemzőek. Budapesten a konyha nélküli lakások száma 1920-ban 16 258 volt, mennyiségük 1941-ig 35 062-re emelkedett. Bennük 1920-ban 41 036 fő, 1941-ben 92 436 fő lakott. A fürdőszoba nélküli lakások aránya 1920 — 1941 között javult, de számarányuk még mindig 1941-ben is az összes lakásoknak csupán 55,6 százalékát tette ki (Kis-Budapestre vonat A budapesti lakosság, lakások és lakóépületek számának változása Buda Lakosság száma Pest Budapest Buda Lakások száma Pest Budapest Lakóépületek száma Épületek szintszáma (lakóépületekkel együtt) Buda Pest Budapest földszintes 1 emeletes 2 emeletes 3 emeletes 4 emeletes egyéb Lakóépületek összesen 1!C0 196 478 732 518 928 996 45 513 160 954 206 467 7 007 10 618 17 625 10 367 3 245 2 131 2 821 1 367 89 ( 21%) ( 79%) (100%) ( 22%) ( 78%) (100%) ( 40%) ( 60%) (100%) ( 51,7%) ( 16,2%) ( 10,6%) ( 14,1%) ( 6,9%) ( 0,5%) 20 020 (100%) 228 461 777 723 1 006 184 57 842 186 409 244 251 9 671 13 825 23 496 14 382 4 184 2 322 3 054 1 883 43 (+31 983) (+45 983) (+77 188) (+12 329) (+25 455) (+37 784) (+ 2 664) (+ 3 207) (+ 5 471) (55,5%) (16,2%) ( 9,0%) (H.7%) ( 7,4%) (10,2%) 1941 280 731 (+ 52 270) (24 5%) 884 232 (+106 509) (75,5%) 1 164 963 (+158 779) (100%) 75 570 (+ 17 728) (26,0%) 212 530 (+ 26 121) ( 74%) 288 100 (+ 43 849) (100%,) 13 559 (+ 3 888) ( 44%) 17 071 (+ 3 246) ( 56%) 30 630 (+ 7 534) (100%) 18 108 (53,5%) 6 303 (18,5%) 3 064 ( 9,0%) 3 734 (11,0%) 2 544 ( 7,5%) 83 ( 0,5%) 25 868 (100%) 33 836 (100%)