Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

Emellett megjelennek a városiasodás láthatóbb jelei is. 1879-ben lecsapolják a Liba (a kósó'bbi Templom) téren éktelenkedő mocsarat, 1886-ban pedig feltöltik a helyét is. 1891-ben a palotaiak már gyógyszertárt kérnek (ha egyelőre nem kapnak is), miután 1881-ben községi orvosi állást készülnek szervezni (de az engedélyt rá csak 1889-re fogják megkapni). 1882-ben egyenruhát csináltatnak a községi rendbiztosnak, hogy szolgálatban azt hordja, így az idegenek számára is felismerhetően, s a község „méltóságát" kifejezendő és fenntartandó. A törzslakosságában református falu bevándorlások révén állandóan növekvő katolikus lakossága 1886-ban önálló plébániát kap, 1888-ban a községházára bevezetik a telefont, 1895-ben bekerítik a temetőt, 1896-ban új községházát építenek. A fejlődés egy másik típusát a főváros déli peremén Erzsébetfalva és Kossuthfalva képviseli. Még csupán Soroksárhoz tartozó telepekként hagytuk el őket a városegyesítés évében, Erzsébeten iparos ós kereskedő népességgel, Kossuthfalván konyhakertészkedni akaró, de földdel még szűkösen ellátott parasztokkal. 1874-re Erzsébetfalván Soroksár már elöljárósági kirendeltséget és iskolát állít. 1876-ra kis kápolna is épül és temető létesül a már összeépülni kezdő két telep közös használatára. 1878-ra Erzsébetfalván már egytanítós községi iskola működik, mely 1887-re emeletes, többosztályos iskolává fejlődik, melyet az állam vesz át. Közben 1879-re Erzsóbetfalvát már kerületekre osztják, 1880-ra telket vesznek egy majdani községházának, s e telken 1882-ben fel is épül a székház; Erzsébet királyné, a telep névadója is hozzájárul építéséhez 25 forinttal. 1881-ben megindul az utcák fásítása, és ez évben a helység megállót is kap a nyugati határán átfutó vasútvonalon. 1882-ben megalakul az önkéntes tűzoltóegylet, 1886-ban zsidó imaház épül, 1888-ban plébániát szerveznek; 1890-ben takarékpénztár alakul, 1891-ben református imaházat építenek. így érlelődik meg 1895-re (mikor már a villany- vagy gázvilágítás bevezetésének alternatívája is felvetődik, és megjelenik az első erzsébeti újság) a község önállósulása: elszakadása Soroksártól, melynek lélekszámát az egykori telep ekkorra növi túl. A kérelem 1897-re fog elintéződni, hogy a következő korszakban most megalapozott fejlődésének kibontakozásával Erzsóbetfalva az elővárosi övezet legnagyobb helységévé váljék. Lényegében ugyanezt az utat járja be a szomszédos Kispest is, csupán azzal a különbséggel, hogy a kispestieknek, egyelőre a lőrinciekkel közösen, már 1887-ben sikerült elszakadniuk Soroksártól és önálló községi életet kezdeniök. Újpest: a még reformkori, földesúri alapítású, már korán urbanizálódó telep — Rákospalota: a városiasodás sodrába ugyancsak korán bekerült, ám hagyományos parasztfalu — Erzsébet, ill. Kispest: a frissen alakult, kisemberek és agilis értelmiségiek szervezte telepek: e három fejlődő településtípus mellett korszakunkban az övezet többi községében a népességszám növekedése és a gazdasági feltételek változása még nem haladt oly nagyot, hogy ez a helységek fokozott városiasodását eredményezné. Soroksár megmarad a mezőváros hagyományos keretei között, részint kisiparával, részint intenziválódó paraszti mezőgazdaságával. Az odatelepült élelmiszeripari üzemek révén ugyan iparosodó és régtől fogva városiasabb megjelenésű Budafokon azonban csak 1894-ben látnak hozzá egyes utcák kikövezéséhez, ós 1895-ben kezdik meg egy kis vízmű építését. A hagyományos parasztfalvakban meg éppenséggel még mozdulatlan az élet: csak az egyesekben a vasútvonalak mentén és a nyolcvanas évek végétől kiépülő helyiérdekű vasútvonalak nyomán alakuló faluszéli, már mezőgazdasági funkciók nélküli telepek hoznak magukkal a hagyományos agrárnépességétől eltérő elemeket és ezzel együtt urbanizálódási igényeket. Mert már 1881-től apró, egyelőre még kezdetleges telepek alakulnak Rákoscsaba határában. Cinkotán 1886-ban alakul meg a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, mely a telep területén már saját maga állapítja meg az urbanizált igényeket tükröző rendezési szabályokat; megvalósításukról négyszögölenkénti évi 4 filléres hozzájárulásból gondoskodnak. Ebből létesítik a 40 holdas parkot, a 30 szobás vendéglőt fedett teraszaival, a strandot, majd az egyesületi vízművet. Nagyjából ezzel egy időben, de lassabban indul meg ugyancsak Cinkotán az Ehman-telep, a későbbi Sashalom betelepülése, 200 négyszögöles parcellákat vásárló kishivatalnokokkal; és a kilencvenes évek elején indul meg Rákoshegy parcellázása. Ezekkel a legalább telepeiken már városiasabb igények felé mutató falvakkal ellentétben, a többi helységben még teljesek a falusias állapotok; legjobban ez Csepelen látható, mely még a kilencvenes években is teljesen falusias képet mutat — még a századközepi áttelepülés korában megállapított, egyenes, fásított főutcáival. Még postát is csak 1890 táján kap, jóllehet parasztjai ekkorra már élénk pesti piacozást folytatnak. De itt is és máshol is a szomszédos nagyváros fejlődésével együtt lassan már kialakuló legkülönbözőbb erők ekkorra már készen állnak, hogy néhány éven belül, a századfordulóra, már e még mozdulatlan helységekre is kiterjesszék befolyásukat, egyre szorosabban kapcsolva be majd őket Budapest fejlődésébe és ezzel együtt, ha többnyire még tökéletlenül is, de megindítsák urbanizálódásukat is.10 27 417