Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

a kézműipari szakmák 1873-ra legnagyobb adózóit illetőleg: Vörös, TBM XVIII. — A részletkérdések közül az új iparrendtartásra: Ideiglenes utasítás; a céhek ellenállására az iparszabadsággal szemben: Kam. Jel. az 1850-es években állandóan visszatérő panaszai adatokkal (pl. 1853.130-140,1854-1856. 103 —104. stb. — ugyanakkor a nagykereskedelem sikertelen kísérleteiről a kézműiparosok valamilyen racionális megszervezésére: uo.); legújabban Dóka Klára, A pest-budai céhes ipar válsága a XIX. században c. kandidátusi értekezése gazdag adatanyaggal (kéziratban); sajátlag a vendéglátóiparra: Hevesi (a különböző típusú egységek területi elhelyezkedésével); kávéházakra és szállodákra többnyire zavarosan, de sok érdekes Lrészadattal:

Bevilaqua—Mazsáry, valamint Légrády 1874. 7 A pest-budai

mezőgazdaságra^ 1850-ből való adatok Palugyaynál: Budára: 159 — 160, 240 — 242, Pestre: 332, 530 — 531; a korszak végére vonatkozóan: Galgóczy Károly, Budapest és környékének gazdasága és állattenyésztése (Gerlóezy — Dulácska I. 464 — 528); a város mezőgazdasági területére és népességére az 1870-es évek elején: StK 4. (csak Pestre) és StK 7. XI —XVI. megfelelő táblái; az elővárosi övezetre alapvető Galgóczy, helységenként is értékes adatokkal ós leírásokkal. 8 A

népességszámra, annak összetételére és a demográfiai mozgásra: 1851: Haeufler II. 55 — 76, 1857 : StK 7. 310-346, 1870: StK 4. (csak Pestre), Budára: StK 7. XI—XVI; a demográfiai mozgás a századelőig visszanyúló, sokoldalú, egyházi forrásokat is alaposan kiaknázó analízise Pestről uo. 1 — 68; az elővárosi övezet népességszámára: Thirring, StK 78/1. — A részletkérdések közül a honos ós idegen fogalmáról: Wildner, StK 87/3. 52—54, a Gemeindeordnungot idézve; a halálozásra (erős ós részletesen dokumentált szociális töltéssel): Tormay Károly, Adatok az élet- és halálozási viszonyok statisztikájához Pest városában. Pest 1868, és már megelőzőleg uö.: Bevölkerung der Städte Buda-Pest und ihre Bewegung im Jahre 1854/55. Pest 1857; erre is, valamint a járványokra (utalással az elővárosi övezetre is): Gerlóezy—Dulácska II. 13 — 216 (Halász Geyza összeállítása), és StK 11; a nemibetegségekre: Jurkiny Emil, Á bujakór a fővárosban. Bp. 1882. vonatkozó adatai. 9 A

városépítésre általában: Preisich I. és Siklósy. — A részletkérdések közül az építésügy hatósági szervezetére: Wildner, StK 87/3. 77 — 78; a romeltakarításra: uo.; a királyi palota újjáépítésére: Ybl Ervin, A budai várpalota helyreállítása a XIX. sz derekán. TBM XI; a Lánchídra: Vajda Pál, A százéves Lánchíd. Bp. 1942, forgalmára: StK 7; Alagútra: Haeufler 111. 263 — 264; Duna-part feltöltésére: ABKK, Siklóssy 59 — 62; Lestyán 41 — 57. Házak és emeletek száma a táblázaton: 1850, 1853, 1857: StK 7, 1869: StK 7.XI-XVI, 1872: StK 8. és (1874. évi adatok) StK 12. alapján; ugyanezekben az építési költségek 1869-ig visszamenő emelkedésének, házak jövedelmeinek kimutatása és az összes többi, később idézendő számszerű adat is. Az építési (és portálátépítési) engedélyek számának alakulására Pesten 1850 ós 1860 között: Zakariás G. Sándor, Pesti építőmesterek munkássága 1850 — 1860. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp. 1954; városkép változásaira: Lyka 1942, 220-222, 229 — 234, Kézmű és gyáripar II. 142-156, ezen belül a tűlaíszített homlokzatokra: 145. Az eklektika kezdeteire általában is, és benne Ybl szerepére: Ybl Ervin, Ybl Miklós. Bp. 1956; újabban gazdag anyagon: 67erő 1952. Beépítettségre 1. a városok korabeli térképeit: közülük a Halácsy-féle felvétel jórészt belterületi lapjait közli Preisich II. kópmellékleteiben. 10 Műszaki urbanizációra: világításra (gáz):

Pásztor, A közvilágítás; csatornákra, útburkolásra, vízvezetékre: Gerlóezy—Dulácska III. 3 — 101 (Horváth Farkas), vízvezetékre legújabban: Nagy Lajos; tömegközlekedésre: BSzKRT, az egyes vonalak üzembe helyezésének sorrendjével, valamint a korszakban keletkezett vonalakra vonatkozóan: Okmányok I. — Közegészségügyre az 1850-es évek legelejéről: Haeufler II. 164 — 190, ós a 8. jegyzetben idézetteken túl: Gerlóezy—Dulácska II. 231 — 260 (Gebhardt Lajos) a kórházakra, 390 — 478 (Patrubányi Gergely) a közegészségügyi közigazgatásra. Köz vágóhídra: A budapesti közvágóhidak és állatvásárok 1873-1903. I-n. Bp. 1903, megfelelő fejezetei; a fogyasztás adatai (csak Pestre, 1870— 71-ből) : StK 7. 195—202. Tűzvédelemre: Roncsik Jenő, gróf Széchenyi Ödön. Debrecen 1938, M. Tűzoltóság 72 — 84, 166 — 173 (a budapesti hivatásos tűzoltóságra), 130 — 131 (az önkéntes egyletekre). 11 A

városkörnyék viszonyaira a kezdeteket illetőleg: Gárdonyi Albert, A budai hegyvidék első nyaralótelepei. TBM L, Siklóssy 1929 (mindketten, főleg S., tévedésekkel), ésL. Gál Eva, Építészeti emlékek a budai hegyekben. Műemlékvédelem 1971. 1. sz. Az elővárosok urbanizálódásának (valójában egyelőre inkább civilizálódásának) kezdeteire 1. az egyes helységek különböző időpontban írott (és igen különböző értékű) monográfiáit: a két világháború közötti időből MVM XI, XIII, XVIII, XXI, XXIV. és XVII. ker.; legújabban XV. ker., XVI. ker., XVIII. ker., XIX. ker., XX. ker., XXI. ker., XXII. ker.; ezenkívül Kispest első éveire: Székely Vera, Kispest. Bup. 1968. júl. Az övezet civilizálódására helyenként kiváló, részletes leírások: Galgóczy, egyes helységek tárgyalásánál. 12 Választójogosultak létszámára alapvető

adatok: 1848-ból: Vörös, Petőfi. 24-25; Pestre legújabban: Bácskai; 1865 - 1872 adatai jogcímek szerinti megoszlásban : StK 7. 347- 348; virilisekre : Vörös, TBM XVIII. és a fontosabb családok előzményeire vonatkozóan ott hivatkozott irodalom. — A részletkérdések közül a görögökre: Füves Ödön Görögök Pesten (1686 — 1931) c. kandidátusi diszszertációja (kéziratban; számos részlete különböző apróbb közleményekben előzőleg publikálva) adatgazdag, részletes — bár éppen társadalmilag nem eléggé kielemzett feldolgozás. Az új kereskedő -tőkósekre: Lederer, valamint Sándor, TBM XIII.; egyes életrajzok: Hajnal . . . Album. Szerk. és kiadja: Sarkady István. Bécs 1867; a Lloyd kísérleteire a társadalom polgáriasuló rétegeinek összefogására: Deutsch 69 — 71. 13 Kispolgárok létszámának kiszámítása

az 1850-es évek közepére: Vörös, Petőfi. 25 — 26; különben az e réteg legnagyobb részét kitevő kisiparos és kiskereskedő elem viszonyaira ós problémáira alapvető a gazdasági alapokat bemutató, a 6. jegyzetben idézett irodalom, kivált StK 6, 10, 13. — A részletkérdések közül az Iparegylet újjáalakulására: Gelléri, Ötven év 344 — 353; munkásmozgalom és kispolgárság lehetséges korai demokratikus szövetségéről (mint a lassalleánusok által helytelenül elutasított nézetről): MFMMÏ 1. 14; a hivatalnokságra az 1850-es évek legelejéről: Palugyay megfelelő fejezetei és Haeufler I. 272 — 279. az egyes országos főhatóságok ismertetésével, ezen túl a Pest városi hivatalnokokra 1854 —55-ből: I. 279 — 281; a rendőrségi létszámra uo. 276 — 277. Mindenféle hivatalnoki kategóriára: 1857-ben StK 7. 309-346, 1870-re: StK 4 (csak Pestre), egész Pest-Budára: StK 7. XV; a Pest városi alkalmazottak fizetési viszonyaira és hierarchiájára: StK 7. 69 — 80 (1871-ről), ós Jelentés 1869, 1872, 1873/74. Az üzemi és általában a magánhivatalnokokra: Kézmű- ós gyáripar III. (Táblás Kimutatás) az üzemeket személyzetükkel együtt ismertető adatai, néha kitérve a hivatalnokokra is, valamint StK 7. XV; a kategóriákra szótbontott hivatalnokság származására és életkori adataira StK 4 és 7. 330-340 (1857) (csak Pestre). 14 Proletariátus létszámára

és összetételére vo-