Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

JEGYZETEK 1 A

korszak fővárostörténetének legáltalánosabb — bár sokban csak felületen mozgó — összefoglalása: Wildner, StK 87/3. és 88/1. 49-87 (állapotrajz 1849 —1865); ezen belül az 1850-es évek legelejéről a városok viszonyaira legtöbb oldalú, adatokban igen gazdag állapotrajz: Haeufler, valamint Palugyay. — À részletkérdések közül: a városok helyére a Magyar Koronatartomány szervezetében részletesen, a sűrű átszervezésekre éppúgy tekintettel, mint a birodalmi összefüggésekre: Sashegyi Oszkár, Abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965; a Gemeindeordnung részletes ismertetése: Wildner, StK 87/3. 52 — 65; a Nemzeti Múzeumban történlekre: Mátray Gábor, A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Különös tekintettel a közelebb lefolyt huszonöt évre. Pest 1868; a forradalmi szervek dokumentumai utáni hajszára: Föglein Antal, Iratpusztítás és levéltárcsonkítás az önkényuralom alatt. LK 1955; a Citadella építésére: Radnai Lóránt, A Citadella. Bp. 1963 (Műemlékeink), és Lukáts Károly, Buda és Pest megerősítésének terve 1850-ből. HKXXIII -XXIV (1923); a díszpolgárokra: Wildner Ödön, Budapest polgári koszorúja. VSz 1935; Paszkevics magyar nyelven kiállított díszpolgári oklevelét és ennek fényképét a Moszkvában őrzött eredetiről közli: Andics; a budaiak pénzügyi zavaraira és nyeremény kölcsön ére: A sorsjáték Magyarországon. Bp. 1943, 146 — 167, 454 — 464; a „szerencsétlen sorskölcsön": 159; egyetlen év sokoldalú keresztmetszete a rémület hétköznapjaival: Török Pál. 2 A

korszak pest-budai gazdaságtörténetére minden szempontból alapvető és adatokban leggazdagabb forrás a Kam. Jel.: 1852-től 1863-ig folyamatosan ad tájékoztatást a teljes gazdaságról, majd többéves szüneteltetés után, 1870-től 1875-ig, csak a kereskedelemről és a forgalomról. Ezeknek az éveknek ipari fejlődését külön kötetben az 1860-as évekre is visszatekintő jelentés (Kézmű- és gyáripar) mutatja be igen részletesen ós sokoldalúan; különösen becses benne a kötet III. részét (1 — 396. old.) elfoglaló Táblás Kimutatás a kerület ipari üzemeiről. Kivált a hatvanas évek elejéig azonban e jelentésekből, minden részletességük ellenére is, csak kevéssé állíthatók össze összefüggő, egymást kiegészítő adatsorok; ezt nem utolsósorban az idézett mértékek nem elég következetes alkalmazása is nehezíti. — A tartalmilag-tárgyilag különben igen világosan tagolt Kam. Jel. által nem tárgyalt részletkérdések közül a hitelellátás kezdeti nehézségeire: Pólya 1896, 301-335, Wildner, StK 87/3. és Pólya 1892; a vasúthálózat kiépülésére: Tominác; a Pest-Budán átfutó vasútforgalom kezdődő növekedésére: Haeufler III. 270 — 271; a Pest—Bécs postaforgalom lassúságára (1850-ből): Pólya 1896, 27. 3 A

kereskedelem fejlődésére vonatkozóan minden — kivált az áruforgalom számszerű alakulására vonatkozó — adat az 1850-1863. és 1870-1873. évekből: Kam. Jel. megfelelő köteteiben. — A részletkérdések közül: a kereskedelem új szabályozására: Ideiglenes Utasítás; a Pester Lloyd-idózet 1866-ból: Lederer; Pest és Győr harcára: Vörös, Arrabona 7. és az ott idézett irodalom; a kózműáru-kereskedelem szervezésének külön útjaira: Schreyer; a közraktárkérdós kezdeteire: Pólya 1896, 336—356; a kibontakozás ós a megoldás útja: Juliász; mértékhitelesítésre: Nagy Lajos, A Fővárosi Mértékhitelesítő Hivatal története. Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Bp. 1959; a Lloyd és a Gabonacsarnok alapítására és viszályára: Deutsch; a Tőzsdére: Félegyházy ; a bejegyzett cégekre a Légrády 1873-ban közölt cégjegyzék országosan nyilvánvalóan még tökéletlen, de pesti viszonylatban már elfogadhatónak látszó adatai; a kereskedők adójára: StK 6, 10; akereskedők és a kereskedelemben foglalkoztatottak számára 1857-ből csak Pestre: StK 7. 310-346; 1869-ből Budapestre StK 7. XV, és csak Pestre StK 4. megfelelő helyei. 4 A kor

pest-budai és regionális hitelügyére alapvető és folyamatos adatok: Kam. Jel.; ehhez országos összehasonlítást is nyújt: Vargha Gy. 209—419, valamint Holbesz; elsősorban pesti vonatkozású adatok a Kereskedelmi Bank tevékenységéről: Pólya 1892; a Pesti Hazaiéról: F'enyvessy Adolf megfelelő fejezeteiben; a hitelügy súlyának és vagyoni erejének visszatükröződése a pesti adóban: StK 6, 10; a hitelnyújtással is foglalkozó pest-budai kereskedelmi cégekre: Légrády 1873 szakmák szerinti jegyzéke. — A részletkérdések közül az 1869-i válságra: Juhász Lajos, Az 1869-i ,, pénz válság" és a bankkérdés, Sz (1939), valamint Sándor 1954, 42 — 43; a spekulációra és összeomlásra: Vargha Gy. 343-413; Sándor 1954, 19-22, 47-48; Pólya 1895. 5 Alapvető ábrázolás:

Sándor, TBM XIII, és Sándor 1954 vonatkozó részei, valamint Lederer. Utóbbival kapcsolatban Sándor Vilmos kritikai megjegyzései: Sz (1953). 422. kk.; bizonyos tényeket pontosító, helytálló rószmegállapításai ellenére is kétségtelen, hogy a korszak iparfejlődésének jellegét ós értékét Lederer látja helyesen — a részletekben egyes tévedései ellenére is, egészben a tények őt igazolják. Egykorúlag itt is alapvető a Kam. Jel., valamint visszatekintő összefoglalásaival: Kézmű -és gyáripar. — A részletkérdések közül az 1850-es évek elejének üzemeire: Haeufler II. 245 — 249; Vidats gyárára: Szakács Margit, AVidacs gépgyár története. Folia Archaeologica 13 (1961); a Ganzgyár e korszakára alapvető Berlász; Ganz életének a gyár kezdeteit is új adatokkal megvilágító bemutatása: Szekeres. TBM XVIII; az Oetl-gyárra: Sárközi Zoltán — Jenéi Károly, A Gábor Áron Vasöntöde ós Gépgyár története 1862-1962. Bp. 1962; a Goldberger-gyárra: Goldberger 1970; az 1860-tól kibontakozó ipari fejlődés általános problémáira a kortárs szemével: Kózmíí- és gyáripar, kivált a II. rósz, mely iparcsoportonként elemzi a 15 óv fejlődését; egyes üzemekre uo. a Táblás Kimutatás konkrét számszerű adatai; 1875-re: SHF 1875, 139 — 141, ós 1876, 145-147. 6 Mindhárom (kézműipar,

kiskereskedelem, szolgáltatás) vonatkozásában a létszámra, szakmai differenciálódásra ós a vagyoni viszonyokra alapvető: 1850 -51-re Haeufler III. 250 -253 (Palugyay nyomán, Pestre és Budára); 1870-re: StK 4, valamint StK 6, 10. csak Pestre, csupán 13. ad (1874 vonatkozásában) már budai adatokat is; elsősorban a kisiparra ad használható kimutatásokat 1851-, 1870-, 1872-ből: Kézmű- és gyárhpar I. rósz 58—65;