Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

Épületállomány leromlására a korabeli sajtó és a fővárosi közgyűlés állandó panaszai, visszatérve állandóan a lakbérstop által a háziurakat ért, s a házak karbantartását lehetetlenné tevő károsodásra. A gázművek leromlására: Pásztor, A közvilágítás. 124-125; FBM II. 364-365; a villamosközlekedés csődjére: BSzKRt 31 — 36, és az állandó panaszok pl. FK 1918, 686; utasok számának növekedése: StK 52. 122 — 123, bérkocsisok túlkapásaira és a hatóság álláspontjára: FK. — A szénellátás zavarai kapcsán a szén korlátozása és így záróra-korlátozások stb., bár a főváros igényeinek még így is előzékeny kezelése: Szterényi 158 — 159; ezenkívül: Budapest ós környéke szónellátása 1918-ban. VSz 1929, 83. A város egész arculatának elvadulását, eldurvulását néhány sorban is rendkívül plasztikusan állítja elénk: Krúdy Gyula, Régi pesti históriák. Bp. 1967, 121 — 130. — Koronázásra a napi sajtó, elsősorban a PH tudósításai, a koronázás technikai előkészítésére a közreműködő Koós Károly visszaemlékezése: Koronázási emlékeim. Hármaskönyv. Bukarest 1969, 122 — 142; a rövidzárlat veszélyére: Harsány i Zsolt, Sacra Corona. Bp. 1938, 228.; a filmfelvételnél Weitzenfeld vállalatának monopóliumára: Kozma N. és Révai Mór ingerült megjegyzése: A magyarság ügye a külföldön. Bp. 1917, 153 — 155; a büfójelenetre: Harrer 1968, 164. — A városigazgatás eseményeinek 1914-től 1916 közepéig való jó összefoglalása: Guthi 1916 — 1918: egyrészt a III — X. lapon Wildner összefoglalója: Bp. a világháborúban, másrészt 210 — 574. lapon A fővárosi igazgatás fejlődésének legfontosabb mozzanatai 1912 — 1916 között c. alatt az igazgatás az ügyosztályoknak megfelelő egyes ágazatai szerinti tárgyalása, minden esetben a teljes időkörből, így a világháború: mindegyik ágazat esetén kettévágja a tárgyalást. 1915-ig minden külön nem hivatkozott adatunk innen származik. A későbbiekre: a főpolgármester- és a polgármester-választás: FK 1918, 570, 646; a katonaügyi igazgatási tevékenység: Szilágyi H. 148 — 149; a háború végének 34 ezer katonakórházi ágyára: FK 1917, 1136. A közélelmezés 1918 elejére kiépült szervezetére: FK 1918, 28. sz. I. mell.; a városi gazdálkodásra: Laky Dezső, TBM XIII, a deficitre ós az adósságokra: FK 1917, 1606. és 1918, 884; a hadigondozás igazgatási szervezetére a fent más összefüggésben idézett munkák (elsősorban Csergő) adnak felvilágosítást. Az első hónapokról ós a még optimista háborús programról Bárczy beszéde 1914 október 7-én: Szilágyi H. 127 — 136. A városrendezés jogi alapjainak bővítésére: Szilágyi 145 — 148, és Harrer 1968, 147 — 151. A telekértek-emelkedési adóról: Harrer 1968, 152, és Pikler J. Gyula, Telekértékadó. Bp. 1917. — A várospolitikában a választójogi kérdés előtérbe nyomulására: a közgyűlés állásfoglalása a virilizmus ellen: FBM II. 196-204, Harrer 1968, 166-168, FBM II. 307-308; az 51 pont a főváros elintézetlen sérelmeivel uo. 309 — 311. A polgári szervezkedés Bárczy vezette kísérleteire és ezek kudarcára: Harrer 1968, 169, és VSz 1917, 195 — 203, 328 — 339. A szocialista mumusra a közgyűlésen: FK 1917, 36. sz. 13 (Szekula), 1918, 1443 (Politzer). — A budapesti munkásmozgalomra a világháború alatt: MFMMT 1. 94 -162, és MMTVD 4/B és 5. k., jó összefoglaló: Tarjányi. A szervezett munkások számának országos növekedéséről: Szterényi 208; uo. 211 — 227: érdekes adatok a munkásosztály átstrukturálódásáról, mindez persze az államhatalom és a nagytőke a munkáskövetelések iránt ellenséges szempontjából. A várospolitika felbukkanása a SzDP tevékenységében: Népszava 1918. ápr. 11., a programtervezetet közli: Községi Munkás 1918. 4., 5. sz. — A hadsereg demoralizálódására adatokat idéz: Tarjányi 239. — A világháborús Budapest kultúrájára: az irodalom szocialista vonulatának vonatkozásában MIT 4. 497 — 509 (József Farkas); valamint József Farkas bevezetése a Mindenki újakra készül c. válogatás (Bp. 1959) I. kötetének elején és uő.: A forradalmi szocialista írócsoport létrejötte (1917 — 18) (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből II. k. Bp. 1962.; Kassákok képzőművészeti vonatkozásai és kapcsolataik Bartókhoz: Szabó Julia és Passuth Krisztina a 19. jegyzetben idézett művei; a színházi műsorokra a napisajtó ad adatokat; a szórakoztató üzemek hasznára: Kozma N. ; a filmre: Filmlexikon idézett címszavai és Magyar B. fent i. m. Az utolsó napokra alapként a munkásmozgalom ismertetésénél idézett források, valamint A Diadalmas Forradalom Könyve. Szerk. Gellért Oszkár. Bp. 1918. Alapos, forráskritikailag megrostált tényeken nyugvó) rekonstrukciója az utolsó napoknak: Hajdú Tibor, Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp. 1968, 36 — 61. A Fővárosi Tanács „csatlakozására": Harrer 1968, 334 — 336. A tanács ezt hírül adó falragasza: FBM II. 396. 49* 771