Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896
világos, részletes, bár természetesen teljességgel az uralkodó osztály munkásellenes beállításával készült előadása: Jelentés a budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működéséről 1894. Bp. 1895; jellemző a tisztábban látó emberek által a probléma jelentőségének már ekkori felismerésére, hogy Matlekovits II. 478 — 499. teljes egészében átveszi így, ba ellenséges beállításban is, de már beillesztve a munkásmozgalmat is a millenáris Magyarország nagy reprezentatív körképébe. 18 Budapest kulturális fejlődésének fővonalairól: Vörös, TBM XX; a felsőoktatásra általában: PPTE és Zelovich; az egyetemi építkezésekre: BMU 142 — 147; egyetemi hallgatók és oktatók létszámára: StK 53. 146 és StK 39. — A kutatóintézetekre '.Magyary, a közgyűjteményekre: BpStEk I., II, ezen belül a Fővárosi Múzeumra: Lenkeyné, TBM XII, és a TBM XVII.-ben a múzeum történetéről olvasható előadások. Toldy László fővárosi könyvtári kezdeményezésére: Remete, 24 — 29. Könyvtárakra: BpStEk I —II. 275 — 276; tudományos társaságokra uo. 278, és Matlekovits IX. 404 — 470, részletes ismertetéssel. — Sajtóra és könyvkiadásra: Dezsényi—Nemes 179 — 220, Könyv- és könyvtár II. 82 — 85, 88 — 94. Nyomdaiparra 1875-ben: Kézmű- ós gyáripar III. rész (Táblás kimutatás), 1896-ra: Matlekovits II. 418-421, és BMU 602 -606, 1900-ra: StK 53. 104 —105. Lapok példányszámára: BpStEk II. 279 — 280, és országos összehasonlításul: MStÉkU. f. IV. 428-430. — A színházi életreszámszerű adatok 1890—95-ből: BpStEk I. 281—282 (a Népszínháznál 1875-ig visszamenőleg); Nemzetire: Pukánszkyné, Népszínházra: Verő megfelelő fejezetei; a Német Színházra: Mályuszné, TBM XV. -Képzőművészetre: Lötz foglalkoztatott ságára : Lyka 1944; Képzőművészeti Társulatra és a tárlatlátogatók számára 1884—1894: BpStEk I. 275; Műbarátok köre: Matlekovits IX. 360 — 361. Pályázat budapesti városképekre: Országos kiállítás Budapesten 1885-ben. Budapest főváros paVillonjának külön katalógusa. Bp. 1885, 128-130. — Zene: a Zeneakadémiára: Kéjkai, MMK 236 240; Operára: Kereszty uo. 40—63, és A 75 éves Magyar Állami Operaház 1884 -1959. Bp. 1959, a repertoár felsorolásával; egyéb operai előadásokra: Molnár MMK 75-79. Filharmonikusokra: Isoz, MMK 89-96, Leifány 364 — 365. — Oktatásügyre: StK 38. (a fővárosban folyó oktatás teljességére kiváló statisztikai apparátussal és jó bevezetéssel); analfabetizmusra: Thirring 1898, 61, és StK 53. 23; a képzőművészeti, zenei és színészet! felsőoktatásra: Matlekovits IX. 860 — 893. — A kultúra tartalmára: a tudományban A Magyar Tudományos Akadémia 150 éve. Bp. 1975; az irodalomban: MIT 4. 406 — 436, 545 — 557; a színházra, zenére, képzőművészetre vonatkozóan ld. az intézményeknél idézett irodalmat; ezen túl Mahler magyar balett törekvéseire: Jemnitz, MMK 63 — 72, a magyar operabemutatókra: MMK 73 — 74. Budapestre mint szellemi központra: A budapesti társaság. Bp. 1885, 471—515. - A tömegkultúra genezisére és típusaira: Vörös, TBM XX 100- 101 (csupán általánosságokkal, mivel e kultúra korabeli tartalmának részletes, konkrét feltárására eddig jóformán semmi kísérlet nem történt). Főbb ágaira vonatkozóan: a főváros (nem csupán helyileg, hanem színvonalukban is) periferikus színpadairól, mulatóhelyeiről, zenés kávéházairól évről évre a BpOLj ad statisztikailag is felhasználható felvilágosítást; az operett indulására Gajáry I. MMK 78 — 83. A ponyvairodalomban és a napisajtóban ábrázolt brutalitásra és urbanizálódó bűnözésre: Békés István, Magyar ponyva Pitaval. Bp. 1958. — A közművelődésre, népoktatási körökre: Gyulai Gyulay Bálint, A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási Kör története. Bp. 1895, valamint Matlekovits IX. 329 — 331. Szabad Líceumra: uo. 371; népkönyvtári alakulásokra: BpCLj; Remete 1966, 117-119; BpStEk I. 277, a könyvtárak alapítási éveivel. A munkásság önképzőegyleteire, olvasóköreire jó összeállítás: BpLex; a Budapesti Munkáskörre és a Munkásképző Egyletre, valamint általában a szakegylet! művelődési törekvésekre teljes forrásanyag alapján, részletesen: Erényi. A munkáskórusok felsorolása: BpLex, valamint : A Budapesti Általános Munkás Dalegylet 30 esztendős története 1891 — 1921. Bp. 1921. 19 A millenniumi Budapestre, az ünnepségeket is részletesen ismertetve a résztvevők (köztük a budapesti bandérium tagjainak is) nevével, dekorációik és díszruháik leírásáig lemenőén: Kőváry László, A millennium lefolyásának története és a millenáris emlékalkotások. Bp. 1897. A Korona ládájának berozsdásodására: PHNN 1930, 375; uo. 367 — 382 jó összefoglalás a kiállításról magáról; kiállítás részletes leírása sok képpel: Matlekovits, főleg a III. köt.; Budapest pavilonjáról: Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás Budapesten. Budapest Székes Főváros pavillonjának külön katalógusa. Bp. 1896; Osbuda váráról : a korabeli sajtó; utóéletéről: Guthi 1907 — 1909, 511 — 512. — A millenniumi év összefoglalása: Vörös Károly, A millennium kora. Budapest Enciklopédia. Bp. 1970, 1 76 — 187. — Az idézet Budapest millenniummal lezárult szép napjairól: Krúdy Gyula, A vörös postakocsi. Vallomás. Bp. 1963,31.
