Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

S Irányi azután — mint várható volt most is lázas buzgalommal vetette bele magát a munkába. Mivel a Duna két partja közti közlekedés egyelőre nehézségekbe ütközött, Óbudára kormánybiztosi segédként kiküldte a császári csapatok elől január elején szerencsésen elmenekült Fele y Edét (aki budai városi tanácsnokká választatásáig éppen Óbudán jegyzősködött, mégpedig közmegelégedésre),103 maga meg Pesten maradt, s mindenekelőtt épp arról igyekezett gondoskodni, hogy az ellenség itteni segítőtársai minél hamarabb megkapják, amit érdemelnek. Már május 1-én elrendelte például, hogy azoknak a nyugállományú városi tisztviselőknek, akik a megszállás idején újból munkát vállaltak vagy a császáriakkal együtt elszeleltek s ezzel közvetve maguk is elismerték vétkességüket, többé ne fizessenek nyugdíjat, majd elrendelte azt is, hogy az olyan tisztviselőket, akik Pest eleste után a császáriak kezéből elfogadtak valamely őket egyébként meg nem illető — hivatalt, kényszerítsék a hivataloskodásuk tartama alatt felvett fizetések visszatérítésére, s köz- 00 T . . . , ,.„ t . , . , _ . í / j í c" ' '»2. Irányi JJamel, a iővaros korben május l-re mar Pesten is létrehozott egy a főváros mányb

iztosa 1849 tavaszán. Rusz feladása után Debrecenben született országgyűlési határo- Károly fametszett', 186(5 zat értelmében politikai bűntettek megtorlására hivatott rögtönítélő bíróságot. Ámbár az is igaz, hogy azután a továbbiakban sok hasznát már nem látta ennek a vésztörvényszéknek, mert az általa kinevezett törvényszéki elnök, a liberális nézeteiről ismert nagy statisztikus, Fényes Elek a törvényszék ülnökeinek többségével egyetemben, amilyen odaadó híve volt a forradalomnak, annyira lágyszívű embernek bizonyult, s így a törvényszék több mint száz megszökött ellenforradalmár vagyonának zár alá vételéről hozott ugyan határozatot, a kézrekerített ellenforradalmárok zömét viszont futni hagyta. Amely kíméletesség mindazonáltal korántsem csak a pesti vésztörvényszékre volt jellemző: Terczy Szilárdot például, aki — úgy látszik — érezte, hogy helyzete a városi közgyűlés rá nézve igen kedvező április 24-i határozata ellenére is tarthatatlan, s ezért másnap már önként felhagyott hivataloskodásával és maga kérte ügyének kivizsgálását, néhány hét múlva Debrecenben mentesítették minden felelősség alól. Vagyis kirívó éppen nem a pesti vésztörvényszék erélytelensége volt, hanem az az erélyesség, amelyet a honvédsereg mellett működő tábori vésztörvényszék tanúsított. Mert ez az egy - május elején Buda felszabadított részén megtelepülő bíróság valóban megfelelt rendeltetésének, s nem habozott halálra ítélni olyan árulókat, amilyen például Christoph Öfner, a januárban az ellenség szolgálatába szegődött budai lőporgyártó volt.104 Ahhoz sem fér azonban kétség, hogy a forradalom sorsa végeredményben vajmi kevéssé függött attól, sikerül-e most könyörtelenül leszámolni az ellenforradalom Pesten fellelhető harmad- és negyedrendű képviselőivel. Annál izgalmasabb kérdés volt viszont az, hogy a főváros termelőerőit most milyen mérvben és milyen gyorsan sikerül újból az önvédelmi háború Az iparnak szolgálatába állítani. S ezzel Irányi is tökéletesen tisztában volt. Ó tehát kezdettől fogva újra az mindent megtett a helybeli haditermelés újramegindítása érdekében is, s fáradozásait ezen a 0^^mi téren sem koronázta ugyan telj es siker, ez azonban néki csak utolsó sorban volt felróható, szolgálatába Mert ha csupán rajta múlott, akkor ment is a munka; így például az ágyúgyártás májusban állítása már mind a Váci úti álladalmi ágyúöntödében, mind a Ganz-féle vasöntödében zökkenő nélkül folyt ismét. Az a próbálkozás viszont, hogy Andreas Schaudt pesti harangöntő műhelyét is ágyúgyártásra használják fel, már kudarcba fulladt - egyszerűen azért, mert Schaudt ilyesmire nem volt felkészülve s emiatt a keze alól kikerült öntvények mind selejteseknek bizonyultak. S az újlaki gyapjúfonó újólagos termelésbe állítását Irányinak szintén nem sikerült elérnie bár itt a technikai feltételek maradéktalanul biztosítva voltak , mert a munka megkezdését a gyár részvényesei közül ketten mondvacsinált ürügyekkel hónapokig elhúzták, hogy részvényes-társaikat az ilyen módon általuk előidézett termelés- és jövedelemkieséssel minél inkább elkedvetlenítsék s így azután minél jutányosabban magukhoz kaparinthassák ezeknek a részvényeit is. Annál nagyobb siker kísérte viszont azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Irányival együttműködve, egy másik márciusi fiatal, az előző nyáron Győrött országgyűlési képviselővé választott, januárban pedig a honvédsereg felszerelési biztosává kinevezett Lukács Sándor fejtett ki ezekben a hetekben Pesten, s amelyek elsősorban az egyenruházati cikkek szállításába bevonható kézművesek és kereskedők mozgósítására irányultak. Ámbár a nehézségekből Lukácsnak is bőven kijutott, kivált a kezdet kezdetén, mikor a pesti kereskedőket -— bevezetőül -