Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

EPILÓGUS

országi munkásmozgalom szervezetében (481) — Budapest munkásai a magyarországi munkásmozgalomban (482) -A tömegpárt előfeltételei (485) VII. A NAGYVÁROSI KULTÚRA KIBONTAKOZÁSA 487-513 A felsőoktatás intézményei (487) — A kutatóintézetek (489) - A közgyűjtemények (490) — A Fővárosi Múzeum kezdetei (491) — A tudományos társaságok (492) — Sajtó és könyvkiadás (493) — A színházi élet (495) — A képzőművészeti élet (497) — A zenekultúra (499) — Budapest oktatásügye (501) — A magasműveltség tartalma (503) — A tömegkultiíra (509) — A munkásművelődés a tömegkultúrában (511) VIII. BUDAPEST A MILLENNIUM RAGYOGÁSÁBAN 515-520 JEGYZETEK 521-524 Vörös Károly : A VILÁGVÁROS UTJÁN 1896—1918 BEVEZETÉS 527-528 I. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ, MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI KÖZPONTJA 529-575 1. A KÖZLEKEDÉS 529-534 A vasúti központ (529) — A vasúti központ korszerűsítése (531) — A Duna legnagyobb kikötővárosa (532) — A modern kikötőváros tervei (532) — A postaforgalom központjában (533) 2. A KERESKEDELEM 534-545 Az áruforgalom növekedése ós problémái (534) — A budapestitermény- és állat-exportkereskedelem hanyatlása (535) — A Tőzsde (536) — A cégjegyzék átalakulása (538) — Az új formák: a vezérképviselet és az áruház (539) — Élelmiszer-nagykereskedelem és vásárcsarnokok (542) — Mérleg és perspektívák (544) 3. A MAGYARORSZÁGI FINÁNCTŐKE FŐVÁROSA 545-551 A budapesti tőkekoncentráció fénykora (545) — A finánctőke útjai (547) — Budapest nagybankjai és az értéktőzsde (549) — Az elővárosi övezet hitelintézetei (551) 4. A GYÁRVÁROS 551-561 Válságok és konjunktúrák (551) — Az élelmiszeripar (552) — A téglagyártás (553) — A vas-, fém- és gépipar (553) — Emelkedő iparágak: vegyipar és textilipar (555) — A fővárosi gyáripar szerkezeti változásai: az elővárosi övezet bekapcsolódása (557) — A finánctőke a főváros gyáriparában (558) — A főváros gyáripara Magyarország gyáriparában (559) — A gyáripar Nagy-Budapest térképén (560) 5. KÉZMŰIPAR, KISKERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS 561-570 A kézműipar szerkezetének változásai (562) — A kézműipar útjai és zsákutcái (564) — A kézműipar az elővárosi övezetben (565) — A kiskereskedelem (566) — A vendéglátóipar (568) 6. A MEZŐGAZDASÁG 570-575 Intenzívebb budapesti mezőgazdaság feló (570) — Az elővárosi övezet: széttöredező mezőgazdaság (572) — A városkörnyék: mezőgazdaság a nagyváros szolgálatára (574) II. NAGY-BUDAPEST ÚTJÁN 577-581 A budapesti népességnövekedés lelassulása (577) — A népesség megoszlása nemek és kerületek szerint (578) -