Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

Városháztartási nehézségek Budán Város -háztartási gondok Pesten A zsidók jogállásának módosulásai emelhették is ki, mivel a bevételek gyarapítására Budának pillanatnyilag valóban égető szüksége volt. Hiába lendített ugyanis a háborús körülmények kialakulása a budaiak tekintélyes hányadának a helyzetén: a város jövedelmei nagyobbak ettől semmivel sem lettek, kiadásai ellenben ugyanezen háborús körülmények miatt most annál inkább megnövekedtek. Hiszen a városnak ezekben a hónapokban békeidőkbeli költenivalóin kívül még az általa megajánlott önkéntesek foglalójáról és hasonlókról is gondoskodnia kellett. A házipénztár tehát, hogy megfelelhessen fizetési kötelezettségeinek, már májusban is s azután ismételten kölcsönök felvételére kényszerült, ősszel azonban már kölcsönökhöz is csak a legnagyobb nehézségek árán jutott, jóllehet a városi közgyűléstől szeptember második felében arra is felhatalmazást kapott, hogy a hitelezőknek a korábban szokásos 5 %-os kamat helyett 6 %-osat ajánljon fel. S amikor ezért - úgyszintén már szeptemberben felmerült az a javaslat, hogy a tanács egyelőre hagyjon fel ,,a városi köz munkák és egyébb dolgozatokkal": a városatyák többsége első felindulásában még elutasította a javaslatot, mert attól tartott, hogy a közhangulatot rendkívül elmérgesítené, ha a város többé nem biztosítana ,,a szegényebb osztálynak városi munkák által kereset módot". A következő hónapok folyamán azonban Budának jobb híján mégiscsak erre a megoldásra kellett fanyalodnia, s így a magyar királyok ősi székhelyének anyagi romlását hamarosan országvilág előtt is jól láthatóvá tették a város mind elhányagoltabb állapotba kerülő utcái és csatornái.74 Amiért a budaiakat ha egyáltalán legfeljebb az vigasztalhatta, hogy most a nagy vetélytárs, Pest is megszólalásig hasonló gondok szorítójába került. Hiszen Pest városának szintén óriási hadikiadásai támadtak — pusztán a pesti csatárok kiállítására is több mint ötvenezer forintot kellett költenie - , s ezek miatt szintén kölcsönök tömegét kellett felvennie, szeptember második felétől kezdve a maga részéről is beletörődve a kamatláb 6 %-ra emelésébe. Annyi kölcsönhöz pedig, amennyire szükségük volt volna, ennek ellenére a pestieknek sem sikerült jutniok, úgyhogy végül ők is kénytelenek lettek hozzányúlni azokhoz a pénzösszegekhez, amelyeket a forradalom kitörése előtt még a város fejlesztésére szándékoztak fordítani. Hiába volt tehát a város 269 utcája közül ekkor még 153 kövezetlen: a pesti városatyák szeptemberben már elejteni kényszerültek a ferenckülvárosi Fő utca kiköveztetésének tervét, majd felfüggesztették a Kerepesi út folyamatban lévő kiköveztetését is, a Kerepesi út és az Országút tervbe vett csatornázását pedig egyelőre ugyancsak elnapolták. Es a már csaknem kész Üllői úti laktanya építésének a befejezését engedélyezték ugyan, de már például a város iskolai bizottságának azt a javaslatát, hogy a TerézküIvarosban a három meglévő elemi iskola mellett a tanulók nagy számára való tekintettel emeljenek egy negyediket is, kénytelenek voltak kereken elutasítani. Amikor pedig a város tulajdonában lévő Rókus-kórház számára (azzal az indokolással, hogy itt nagyobbrészt ingyen ápolják a betegeket, jóllehet többségük nem is pesti) pénzsegélyt kértek a honvédelmi bizottmánytól s a bizottmány erre a pénzsegély kiutalása helyett azt válaszolta, hogy a kórházat, ha fenntartani nem tudják, kész országos kezelésbe venni: szorultságukban végül erre is ráállottak, holott nyilvánvaló volt, hogy a kórházról történő lemondás súlyos csorbát fog ejteni a város tekintélyén. S holott ekkor már sejthették, hogy abból a tervükből, amelynek a megvalósulásától leginkább várták a város hírének és fényének az öregbedését: a gázvilágítás tervezett bevezetéséből egyhamar úgyszintén nem lesz semmi - s annak ellenére sem, hogy ez a városnak pénzébe nem is kerülne. Mert a boroszlai Gasbeleuchtungs-Gesellschaft, amellyel e tárgyban annak idején megállapodásra léptek, 1848 tavaszára ígérte ugyan a munkálatok megkezdését, életjelt azonban még ősszel sem adott magáról, s a hadiesemények folytán most már nem is adhatott többé ...75 Csoda-e hát, ha a városi vezetők az őszi hónapokban Pesten is, Budán is azon voltak, hogy minél több új pénzforrást tárjanak fel akár a legszokatlanabb helyeken is , s ha ebbeli igyekezetükben idővel még arra is elszánták magukat, hogy a helybeli zsidóknak a forradalom javára tett szolgálatait végre viszonozzák is e zsidók egyik régi sérelmének az orvoslásával? Mert bizony még ez is megtörtént azoknak a jogszabályoknak a megmásítása révén, amelyek miatt zsidók eddig teljesjogú ingatlantulajdonosokká általában sem Pesten, sem Budán nem lehettek, s ha mégis ingatlanokat vásároltak, azokkal formailag csupán mint zálogbirtokokkal rendelkezhettek. A városi közgyűlés ugyanis előbb (október végén) Budán, majd (november elején) Pesten is kimondotta, hogy ezentúl zsidók is korlátozás nélkül vásárolhassanak városi ingatlanokat, s ezzel lehetővé tette, hogy akik zálog címén máris ilyen ingatlanok birtokában vannak, azokat most akadálytalanul a maguk nevére írathassák, mihelyt lefizetik az ennek fejében rájuk kirovandó jókora telekátírási illetéket. Igaz, a pesti városatyák azt már úgy látszik túlzásnak tartották volna, ha teljesen ingyen mennek bele ekkora jogkiterjesztésbe. December 21-i közgyűlésükön tehát még egyszer napirendre tűzték a zsidók jogviszonyainak kérdését, s kimondották, hogy az itteni zsidó hitközség a korábbi gyakorlattól eltérően többé ne foglalkozzék közigazgatási teendőkkel, hanem működését a jövőben pusztán vallási tevékenységre korlátozza. Amely határozat megfelelt