Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

Hogy a háború a hadiszállítások és az ezek nyomán 1916 második felétől érezhetővé vált rendkívüli, már inflációs jellegű pénzbőség révén Budapest gazdag embereinek számát mennyire megnövelte, az Budapest legnagyobb adózóit vizsgálva válik jól láthatóvá. 30 és 40 ezer korona közötti évi adót 1913-ban még csak egy, négy év múlva azonban már 12 személy fizetett, 9 ezer koronán felüli évi adót pedig, míg 1913-ban csak 104, addig 1917-ben már 200 személy. A fővárosi virilisták élcsoportjába ennek során lépnek be egyes, korábban nem túlságosan előkelőnek vagy jövedelemzőnek tartott olyan foglalkozások, mint 1915— 16-ban két szénkereskedő, 1917-ben egy konzervárus, 1916 -17-ben három fakereskedő — és így kerülnek a jegyzék élére a borjúbizományos Leblangok. 1914-ben az ilyen jövedelmek lefölözésére születik meg a hadinyereség-adóról szóló XLVL, majd 1916-ban a XXIX. te, mely a háború előtti öt évből kiszámított átlagos évi nyereséget meghaladó, ill. új alapítások esetén a saját tőke 6 %-ánál nagyobb jövedelmeket sújtja. A jövedelmek azonban így is hatalmasra nőnek, és elhelyezkedést kezdenek keresni maguknak. Jellemző, hogyan fordul ennek során éppen 1916 végétől az így létrejött felhalmozás a hagyományos budapesti ház- és telekingatlan felé — jóllehet a házbérjövedelmeket a kormány már a háború első hónapjaiban radikálisan befagyasztja, az új építkezés pedig elsősorban anyaghiány miatt lehetetlenné válik. így lesz érthető, hogy a telkek, de nem kis részben a meglevő házak iránti kereslet és így ezen objektumok értéke is most gyorsan emelkedni IÎ94. A pesti polgár ismerkedik a lövészárokkal: bemutató lövészárok és látogatói 47 737 393. A pesti polgárőr ismerkedik a fegyverrel