Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918

az alkotásnak azok az igen kedvező körülményei, melyeket a főváros Százados úti és a Képzőművészeti Társulat Kelenhegyi úti művésztelepe nyújt kifejezetten műtermes lakásaival: 1912-ben előbbi 20 szobrásznak és 5 festőnek, utóbbi 11 festőnek és 3 szobrásznak ad otthont. A fővárosi képzőművészeti élet ilyen differenciálódása azonban nem csupán az egyletek és a kiállítóhelyiségek számának megnövekedését vagy a különböző kiállítóhelyiségekhez kapcsolódó csoportoknak harcát jelentette: erejét, jelentőségét és dinamizmusát a csoportok által képviselt művészeti irányok konfliktusa adta meg. Mert ha a nyugateurópai képzőművészeti fejlődéshez képest meglehetősen elkésett konfliktus is ez, de a mögötte álló társadalmi mozgás felgyorsulására és erejére jellemző, hogy a nyugaton részben már nagy múltú, a fejlődés sorába annak idején többé-kevésbé folyamatos sorrendben belépő irányzatok ekkor részint nagyjábólegészében immár egy időben, szinte összetorlódva lépnek elő, megtalálva az őket követni kész művészeket, részint pedig gyorsan meg is hódítják legalábbis a műértő közönséget. A Párizsból hazaérkező Rippl-Rónai két budapesti kiállítása közötti hat év alatt a fogadtatás hangulata teljesen megváltozik - ha az 1909 körül immár az expresszionizmus igényé- 370 pór Bertalan műtermében a Százados úti vei fellépő Ún. Nyolcak csoportja, majd a Művésztelepen. Háttérben a Család c. festménye Kassák-féle MA körül alakuló csoportok fogadtatása még (és sokáig) hűvösebi) volt és maradt is. De jellemző — ha nem is véletlen — , hogy a művészeti stílusok a képző- és tágabb vonatkozásban az ipar-, sőt - mint láthattuk — az építőművészet vonatkozásában is kibontakozott új irányzatait, melyek a világ ábrázolásának hagyományos formáitól egyre jobban eltávolodva végül magát az e hagyományos világlátás mögött álló valóságot kezdték megkérdőjelezni, először éppen Budapest, Magyarország e legpolgáribb és így a polgári viszonyok a millennium után érezhetővé váló válságjeleire is legelőször reagáló társadalma lesz kész befogadni. Már csak azért is, mert az építészeti eklektikus historizmus és a képzőművészeti akadémizmus a városfejlődés sodrában elsősorban Budapest házaira s lakásaira nyomta rá a maga bélyegét - a korszak városfejlődésének impozáns méreteinél fogva szinte egyeduralkodóvá váltan, de éppen ezért gyorsan provokálva is az ellenérzést eszményeivel szemben, segítve leleplezni az őt létrehozó társadalom ellentmondásait is, és keresni a helyükre lépni képes újat építészetben és képzőművészetben éppúgy, mint az irodalomban. És ha ennek az igénynek és válaszainak országos hatókörű közvetítése még korainak bizonyult is, a konzervatív erők a modern irodalmi irányzatokat elutasító indulatánál nem kisebb ellenszenve, mely e képzőművészeti kezdeményeket szemlélte (jelentős formáló tényezőjeként a ,,bűnös Budapest" ideológiájának), már önmagában is érzékelteti e törekvések jelentőségét. Amit csak tovább fog hangsúlyozni az, hogy a változás igénye egyidejűleg túllép az irodalom vagy a képzőművészet körén, megjelenve — Magyarországon elsőnek ismét Budapesten — a kor zenéjében is. Budapest magas zenei kultúrájában a korszakra általában jellemző nagy, a társadalom válság- A zenekultúra jeleire reagáló átalakulás tartalmi vonatkozásai sokkal szembeötlőbbek, mint az intézményeket illetőek; az utóbbiak vonatkozásaiban megjelenő változások nem is annyira a sajátlag zenei kultúra változásáról, mint inkább a magas zene iránti társadalmi igény jellemző alakulásáról, megnövekedéséről vallanak méghozzá több szempontból is, és nem kevésbé jellemző módon. Budapest a városegyesítés kora óta a magas zene szolgálatában létrejött intézményeinek köre a millennium után ugyanis többszörösen kibővült. Egyrészt a Színművészeti Főiskolától ismét elválasztott, önállósodott Zeneakadémia költözik át új, ma is álló Liszt Ferenc téri palotájába, mely a magas fokú zenei oktatás és művészképzés technikai lehetőségeinek igen jelentős javításán túl Budapest egy új, a korban legmodernebb nagy hangversenytermének is hajlékot ad. 70S