Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)
Vörös Károly: A VILÁGVÁROS ÚTJÁN 1896—1918
328 —329. Munkásházak a Wekerle-telepen (Schodits Lajos — Eberling Béla) éppen a legkisebb lakásokra jellemző: Budapest egyszobás lakásainak 41,3%-ában négynél, do 27%-ában ötnél is többen laknak — s nem véletlen, hogy az albérlőkkel, ágybérlőkkel terhelt egyszobás lakások népessége e kategóriáénak ugyancsak éppen 40,7%-át lefogja kitenni, ami kereken 164 ezer embert jelent. A lakásnyomort ezen túlmenően pszichológiailag súlyosbítja az, hogy a budapesti kislakások egyre nagyobb hányada korunkra a sajátosan budapesti bérkaszárnya típusú épületekben zsúfolódik össze. A klasszikus bérkaszárnya a drága közművezett telek maximális kihasználását célzó spekuláció terméke, amely - mint láttuk — az építési szabályzat azon pontja alapján, mely a telek területét még négyemeletes ház esetén is 80%-ig beépíthetővé tette, sokemeletes, kisudvaros s e kis udvart függőfolyosókkal körülvevő épületekkel zsúfolta tele a város legújabban épített részét, így mindenekelőtt a VII. kerületnek a Keleti pályaudvartól északra levő negyedét, az úgynevezett Csikágót. 1906-ban Budapesten már 341 lakóház áll 50-nél több lakásból — közülük 245 a VI—VII. kerületnek a Körúttól kifelé eső részein, s ebből csupán itt, a Körút, Rákóczi út, Király (ma Majakovszkij) utca, Aréna (ma Dózsa György) út által határolt területen 131. A Józsefváros peremén, az Öröm völgy (ma Diószegi Sámuel) utcában pl. öt nagy ház van csak egyszobás lakásokkal, s az öt házban, mindössze két fürdőszobával 2486 ember lakik, több mint nem egy felvidéki rendezett tanácsú városkában. A lakások túlnyomó része udvari lakás, ami elsősorban nem a kilátás hiánya vagy az amúgy is szűk udvaron a függőfolyosótól csak fokozott félhomály miatt hátrányos, hanem főleg azért, mert jó részük hátukkal tűzfalakra támaszkodva átszellőzhetetlen. A háziurak állandó béremelései — melyek a szegény lakót sűrű lakásváltoztatásra kényszerítik, néha pedig éppenséggel kilakoltatáshoz vezetnek — ilyen környezetben, ahol hasonló sorsú emberek ezrei és ezrei zsúfolódnak össze, könnyen és természetesen vezetnek végül is a kitöréshez. Nem csodálható, ha ezekből és a hasonló fülledt, levegőtlen udvarokat körülvevő szellőzetlen, egész-