Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

JEGYZETEK 1 Uj

vasútakra, vonalhossz növekedésére: Tominál-; menetidő rövidülésére: Kam. Jel. 1887 — 88, 152; a vasutak a város térképén: BMU 373 — 378, StK 53. 124; pályaudvarokra: BMU 360—361; helyiérdekű vasutakra: BMU 417 — 418; vonalhossz és utasszám: StK 53. 1 24 — 127; a nagyvasúti I — 11. zóna utasaira: BpStEk I. 198. — Hajózás: a budapesti Duna-szabályozásokra, rakpartokra, kikötőkre: BMU 70 — 77; a Duna Budapesten kívüli szakaszainak szabályozására az össz-dunai hajóforgalom számszerű adataival: Matlekovits 11. 885 —887, 870-873 (DGT), 898 (Vaskapu); a budapesti rakpartok zsúfoltságára: Kozma D., és Kam. Jel. 1892, 213; 1893, 39; a Vaskapuval kapcsolatos tervekre1 és reményekre többek között: Kani. Jel. 1893, 47, a csepeli kikötőre: ABKK II. — A vasút politikára (a vasutak állami megváltására): Matlekovits II. 790 — 810; a zónarendszerre: Kam. Jel. 1890, X, és 131, Matlekovits II. 838; a távolabbi zónákba utazókra: BpStEk I. 198. — Posta: távíró és telefon kiépítése és országos fejlődésüknek a budapestihez összehasonlításul szolgáló adatai: Matlekovits II. 735 — 745, nemzetközi összehasonlításit adatokkal is; budapesti adatok: StK 53. 133 — 1 34; egy óv részletezett adatai: BpStEk I. 205-206. 2Áruforgalomra:

Illyefalvi, StK 86/2; summázva, főbb árucikkek szerint: StK 53.115 — 119; egyes évek adatai részletezve: BpStEk I - II, Matlekovits II. 743—745. A cégjegyzések alakulására: Török, StK 80/2. sokoldalú megközelítéssel és elemzéssel. A terménykereskedelem fő cikkei a Kam. Jel.-ben évről évre folyamatosan figyelemmel kísért termény fajták alapján vannak kiemelve. Győr végleges kiszorítására: Vörös, Arrabona 7; a budapesti malmok átmeneti nyersanyaghiányára: A fővárosi kereskedelem emelésére kiküldött bizottság tárgyalásai. I. Bp. 1874, és Körösi József, Budapest gabonakereskedelmének hanyatlása. Földmívelési Érdekeink ( 1 874) jan. — febr. A budapesti termény-, főleggabonakereskedelem európai jelentőségének hanyatlására és az ausztriai piac ezt ellensúlyozó erősödésére: Kam. Jel., többek között: 1882-83, 5; 1884-85, 7-8; 1891, 88; 1892, 25-33; 1893, 32-37; a lisztkivitel megmaradt európai piacaira és az export volumenére: uo. 1886, 92 (1882-86-ról), és 1892, 167 (1888 -92-ről); a budapesti malmok brazil Lisztkivitelének kezdődő hanyatlásáról az USA versenyének nyomására: Katii. Jel. 1891, 64. A hazai gabonakereskedelem kezdődő decentralizációja a budapesti kereskedelem megkerülésével: uo. 1891, 2; utalások a szilvakereskedelem hanyatlására: uo. 1884-85, 33; 1892, 68. Megjegyzendő, hogy mindezen panaszok természetesen részleteikben (egy-egy év adataira tárnaszkod van) lehetnek egymásnak ellentmondóak, befolyásolva egy-egy év jobb vagy rosszabb viszonyaitól; a tendencia azonban félreérthetetlen. A budapesti terménykereskedő által alig két éven belül figyelemmel kísérendő világpiaci mozgások jellemző összeállítása: Kam. Jel. 1884 — 85, 8 — 9. — A közraktárakra általában: Juhász, technikailag: BMU 304- 306, forgalmuk alakulására: StK 53. 108; sommásan, egy évre részletezve: BpStEk J. 175, a forgalom a 90-es évek elejétől hatalmas növekedésére: Kam. Jel. 1893, 40. kk. — A Tőzsdére: Félegyltxízy az összes szokványokkal, a forgalom táblázatos kimutatásával stb.; valaminI BpStEk I. 175. a tagok és az ügynökök szániának, tőzsdebírósági forgalomnak egy évre részletezett és sommázva vissza is pillantó adataival; a határidőüzletek elleni támadásokra: Ankét; későbbi jó összefoglalása: Klein Gyula, Az árukereskedelmi tőzsde. Kereskedők évkönyve 1913. Bp. 191 3. Az értéktőzsde kihaltsága: 50PH 944, forgalmának összevetése Bécsével: Ankét 89, 556, 771, Kam. Jel. 1895 — 90. 330-331; az 1895. évi tőzsdeválságra: Holbesz 143 —152; a tőzsdei interurbán telefonforgalom élénkülésére: BpStEk I. 205 — 206; a budapesti tőzsdei jegyzések külföldi figyelemmel kísérése: Holbesz 162. — Kőbánya sertéskereskedelmére: StK 53. 112 — 113, ós Kam. Jel. évenként visszatérő megfelelő fejezetei; a járvány és a piae összeomlása: Kam. Jel. 1895-96, 131 -140, és 1906, 78-79. A marhakereskedelemre általában: Kam. Jel. megfelelő fejezetei és StK 53. 110 —111 ; a magyar marha bécsi exportjára: Kam. Jel. 1884 — 85, 38, 52; 1895 —96,122—23. —Kézműáru-kereskedelemben az áruforgalom méreteire: Illyefalvy, StK 86/2; egy év összforgalmának adatai kibontva: BpStEk 11. 2Ki — 2Í7; a ruhakonfekcionálás szervezésére a kézműáru-kereskedelem részéről általában: Matlekovits 191 1; a konfekcionáló budapesti nagy cégekre konkrétan: Matlekovits 1 [. 408, 412. Választék összeállítása a balkáni vásárlók részére: Kam. Jel. 1889,72; a forgalom folyamatosságára és a hagyományos vásárok megszűnésére: Kam. .Jel. uo.; a budapesti kézműáru-kereskedők állásfoglalásai és törekvései: Schreyer, 38—45, 81—87, 106—107, 120—131. A budapest i kereskedelem erősödő t örekvései a balkáni nyersanyagforrások és piacok felé: Kani. Jel., kivált a nyolcvanas évek végétől: pl. 1890, XIII; 1892, 37; 1893, 13 18, 47. stb. A Kereskedelmi Múzeum balkáni és közel-keleti kereskedelmi törekvéseire: Matlekovits II. 576 — 579; az exportcégek jegyzéke: Les fabricants-exportateurs du Royaume de Hongrie. Bp. 1894 (2. kiad.: 1898); Weisz Berthold, Budapest érdekei ós a keleti vasutak. Bp. 1887. A Balkán korabeli gazdasági viszonyaira: Berend T. Iván — Bánki György, Az ipari forradalom kérdéseibe/. Kelet-Délkelet Európában. Sz (1968) 35 — 78; ebben a Balkánra: 73. Az agráriusok és a merkantilek a tőzsdei határidős terményüzletek körül kiélesedett ellentéteit sokoldalúan ábrázolja az IS96 végi Ankét. Krúdy anekdotája a bácskai földesúrról: Az úriember, aki nagybőgőnek nézte az eget. Az utolsó szivar az Arabs Szürkénél. II. köt. Bp. 1965, 105 115. 3 Hitelintézetekre vonatkozóan általában:

Alföldi vonatkozó fejezete és Vargha Gy.; a válság utáni szakaszra: Pólya 1895; Holbesz 95-100. A bankok számának és helyzetének statisztikai adatai: StK 53. 135, ezen belül a táblázat országos adatainak forrása: Vargha Gy. 530, 538, 551, 577, 598, 616, a budapesti adatok: BpStEk I. 1894, 210 — 211. A hitelintézetek profiljának alakulása: Vargha Gy. 466 — 479; a bankok függőségi hálózatának kiépülésére: Sándor 1954, 320-323, 389-397; budapesti bérházak jelzálogterhei: Vargha Gy. 578, 590 — 591; Wahrmann aggályai a Kereskedelmi Bank profil-