Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: A FŐVÁROSTÓL A SZÉKESFŐVÁROSIG 1873—1896

174 —175. A Sugárút — a mai Népköztársaság útja — ós a Váci körút — a mai Bajcsy-Zsilinszky út — torkolata az 1890-es években (Háry Gyula rajza), és a Váci körút részlete a Bazilikával képében: a város látványában is erősen különbözni fog a városegyesítés korának Pest-Budájától. E városkép talán legjelentősebb változását részint a pesti oldal két új, 1872-ben még csak tervekben létező fő forgalmi útvonalának kiépülése jelentette, részint tömegük és díszes megjelenésük révén általában hangsúlyos, új súlyponti épületek és épületcsoportok megépítése. Közülük a Sugárútnak a városegyesítést megelőző hónapokban már nagy lendülettel megindult építését az 1873. évi gazdasági válságnak már legelső jelei meglassították. A vállalkozó, aki az építkezést átvette, a válság hatására élve a szerződésében óvatosan biztosított jogokkal, haladékokat kért, majd 1876-ban, az építkezés finanszírozásában oly nagy szerepet vállalt Magyar Municipális Hitelintézet felszámolása után a munkát visszaadta a Közmunkatanácsnak. A Tanács ezután saját kezelésében egyrészt 1877-ig befejezte az útvonal teljes műszaki 176. Villanegyed a mai Népköztársaság útján és a mai Hősök tere az 1890-es évek első felében. Az Ezredéves emlékmű helyén díszes talapzata zászlórúd áll. F. P. Zieh rajza