Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

HG. A Király — a mai Majakovszkij — utca zsúfolt forgalma az 1860-as évek végén. Karel Kliő rajza mérnökökkel Budán. Ezek a mai napig meglevő, Pestről 264, Budáról 184 üvegtáblán rögzített felmérések szolgálnak majd alapjául minden további részletesebb városrendezésnek és városépítésnek. Az év őszére az 1870. évi XXX. tc. alapján a 24 milliós kölcsönből 6 millió 770 ezer forint felhasználásával megtörtént a Lánchíd megváltása, októberben a Közmunkatanács kibocsátja az ideiglenes építési utasítást, mely a városépítés legsürgősebb kérdéseit szabályozza. Megállapítják azt a maximális küszöbmagasságot és minimális utcaszintet, amelytől eltérő esetben már nem engedélyeznek emeletráépítést vagy lényeges átalakítást, ugyanakkor meghatározzák az utcák szélességének és a házak magasságának egymáshoz való kötelező arányát. Négyemeletes házat csak legalább 15,20 m széles utcában lehet építeni; ha az utca ennél szélesebb, a négyemeletes ház is magasabb lehet 23 m-nél. Az ún. könnyebb építési módot (vékonyabb felső falakkal és ki nem épített téglafalakkal) csak kerti lakok, villák vagy gyárak esetén lehetett alkalmazni. Elrendelik egyúttal, hogy a házaknak tűzfalakkal kell kapcsolódniuk szomszédjaikhoz. Ezeket a szabályokat, melyekannak idején és még sokáig Európa legszigorúbb építési szabályai voltak, a telekspekulánsok és háziurak évtizedeken keresztül dühödten támadták — jelentőségüket pozitívan sokkal és értékelni. 1870 novemberében a kormány már beterjeszti a képviselőháznak a Duna-szabályozás terveit. Az újpesti kikötő, illetve az óbudai hajógyár magasságától a Csepel-sziget csúcsáig terjedő Duna-szakasz szabályozására 7 millió 730 ezer forintot kérnek; ebből kerülne sor az árvízveszélyt megszüntetendő a főváros alatt 3 és 1/2 km hosszúságban helyenként 1 km széles folyamszakasz gátakkal 380 m-re való szűkítésére, a soroksári Duna-ág zsilippel való lezárására s a szabályozott meder kikotrására, ki mélyítésére. A partokat ennek során emeletes és lépcsőzetes kikötőhelyekké és a már meglévő újpesti kikötőt, azonkívül a budai oldalon a Gellérthegy alatt a dunai gátak mögött megmaradó hatalmas víztükröt kikötővé építenék ki; e kikötőkhöz dokkokat és vasútvonalakat kapcsolnának. E kikötők és a bennük létesítendő közraktárak kiépítését azonban már a magántőke feladatának tekintik. Mindezeknek az összegeknek a kormány rendelkezésére bocsátását a ház nagy többséggel ugyancsak megszavazta. A városrendezés és -építés hatalmas lendületében még mindig nincs megállás. 1870. december elején, alig néhány nappal a Duna-szabályozási jelentés beterjesztése után nyújtja be a kormány a „Pestváros északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárút munkálatai költségének fedezéséről" szóló törvényjavaslatot. A javaslat a 24 millióból most az e területen előzőleg végzendő munkákra (útépítés, közművesítés, fásítás), valamint az útvonal területéhez szükséges kisajátításokra 3 millió 336 ezer, az építkezésekhez szükséges további területek kisajátításához 4 millió 863 ezer forint kölcsönt engedélyez a Közmunkatanácsnak. Kétségtelen, hogy a városépítésvárosrendezés összes részletei közül ennek a tételnek parlamenti elfogadása ment a legnagyobb viharok között — felkavarva mindazokat a szenvedélyeket, melyek a várossal és a polgárosodásnak a város által megtestesített típusával szemben a társadalomban lappangtak. Ennek volt a következménye, hogy a törvény aránylag kis, mindössze 30 főnyi többséget kapott: 60-an szavaztak ellene, 139-en távol voltak. Az így megteremtett törvényes alapokon és pénzügyi bázison 1871 a munkák gyakorlati megindításának esztendeje. Az a lendület, melyet a kormányzat ezeknek az ügyeknek intézésében tanúsított, most sem csökkent. A Duna-szabályozás tervét még egyszer felülvizsgáltatják a városrendezési pályázat meghívott külföldi bírálóival, majd bizonyos módosításokat hajtanak végre: ekkor döntenek úgy, hogy a Margitsziget körül a Duna-ágakat egyenlő szélességűre alakítják, a soroksári Duna-ágat a torkolattól 3 km-re befelé zárják el, így végül is feleslegessé tulajdonképpen csak ma: egy ostrommal súlyosbított háború tapasztalatai után tudjuk a maguk légitámadávalóságában