Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

A vádlottakkal együttérző, őket ezért a valóságosnál esettebb embereknek bemutató rajz a bíróság torzképóben gyilkos iróniával ábrázolja a kor államapparátusának jellegzetes figuráit hogy május 6-án a választmány tagjait, majd póttagjait is a rendőrségre idézve közöljék velük a párt betiltására vonatkozó rendeletet. A beidézettek aláírják a tudomásulvételt igazoló ívet; május 18-tól a kétnyelvű pártlap így ismét magánvállalkozásként folytatja a pártsajtó történetében minden eddiginél jelentősebb munkáját. Ezen a napon, a főváros-egyesítés évében a magyarországi és az annak magvát alkotó pestbudai munkásmozgalom első szakasza lezárult. De ennek során, alig öt év alatt, Pest-Budán a hazai tőkés fejlődés gazdasági és politikai központjában, s elsősorban az itt különösen kiélesedő társadalmi és gazdasági ellentmondások talaján már kibontakozott és megerősödött a hazai munkásság forradalmi mozgalma — és megfogalmazódik a forradalmi ideológia is. Ha Pest-Buda ekkori proletariátusának egészéhez képest e szervezet hatóköre még csekélynek s a párt betiltása katasztrofálisnak látszik is, nem szabad elfelejteni, hogy e fél évtized korántsem egyenesvonalú fejlődése a Betegsegélyző pénztár kiépítésével már megteremtette a mozgalom további fejlődésének bázisát is. Pest-Buda proletariátusa jól ki tudta használni a helyzetében kínálkozó lehetőségeket: a mozgalmából kiinduló magyarországi munkásmozgalom legális munkáspártként elgáncsolva ugyan, de a városegyesítés évére már fel nem tartóztathatóan rátért pályájára.18 18* 275 107-108. A „Hűtlenség! per" vádlottai 1872-ben és a „Kommün Pesten" c. karikatúra.