Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Vörös Károly: PEST-BUDÁTÓL BUDAPESTIG 1849—1873

szobrának aranyozott másával, büszkén néz át a Duna túlsó partjára, a királyi palotára és a legfontosabb kormányépületekre. Mert létrejöttével a városegyesítés évére Pest-Buda mintegy hivatalosan is a magyar nemzeti piac kereskedelmi központjává, Magyarország kereskedelmének fővárosává lett. így, ilyen sokféle szál: egymással összefüggésben s ugyanakkor ellentétesen fejlődő kereskedelmi ágazatok, liberális kereskedelempolitikai alapelvek és abszolutista jellegű iparigazgatás, ^fes^^^me új közlekedési eszközök uralkodóvá és régiek meghaladottá válása összefonódásából alakul ki a hetvenes évek végül is a kapitalista Budapest ekkor még Pest-Buda — első közel negyedszázadának, a fő- elején városi kereskedelem klasszikus korszakának története. Mert Pest gazdasági életének, s mindannak, ami e gazdasági életből mint felépítmény ekkor kinőtt hibáival és eredményeivel együtt , első lépéseit a kereskedelem segítette és irányította, csak az utolsó években támogatva a valóságos politikai fővárossá válás egyéb előnyös tényezőitől: e negyedszázad Pesten a kereskedelem jegyében áll. Ez a megállapítás s a mögötte álló valóság azonban nemcsak Pest városának vonatkozásában jelentős: valódi jelentősége országos vonatkozásban van. A kereskedelem jegyében fejlődő város ugyanis az abszolutizmus nehéz évei alatt az egész magyar államterületnek is legnagyobb árupiacává vált, messze és utolérhetetlenül megelőzve valamennyi hazai várost. Legvilágosabban ezt a pesti bejegyzett cégek — tehát a már valamennyire is jelentős kereskedelmi vállalkozások - számának az ország bejegyzett cégeik számában legfontosabb 16 más városa cégeinek számához való viszonyítása*mutatja. A bejegyzett cégek száma 16 városban 1873-ban Buda Óbuda Pest Temesvár Pozsony A 16 város összes 3401 bejegyzett cégéből tehát felénél több, 1836 Pest-Buda-Óbudán gyakorlatilag egészében Pesten helyezkedik el. Pest a városegyesítés éveire már pusztán kereskedelmének e hatalmas túlsúlyával képes lesz az ország egész gazdasági életének irányítására. A nagyszámú cég mögött azonban nagy vagyon is áll; azt, amit a Pesten átáramló forgalomnak a fentiekben közölt sokszor rendszertelen adatai vagy a cégek száma még csak sejtettek: a város tényleges részesedését e forgalomból, kereskedelmének tényleges fejlődését s jelentőségének növekedését végül is a kereskedői számának és adójuk összegének alakulására vonatkozó statisztikai adatok fogják tényszerűen bemutatni. 1850-ben Pesten még csak 1727 (nyilván önálló) kereskedő fizetett jövedelmi adót, a mesterlegények és kercskedősegédek összesen 16 571 ÍM Debrecen 13 Arad 1756 Győr 277 Kassa 236 Sopron 173 Nagyvárad 87 146 Pécs 80 128 Szeged fi S 113 Nagyszombat 52 108 Nagykanizsa 49 Miskolc 48 52. Az egykori Tőzsde-épület és a Stein-féle bérház a mai Belgrád rakparton. Fametszet, 1873