Budapest története IV. A márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig (Budapest 1978)

Spira György: A FORRADALMI ORSZÁG SZÍVE 1848—1849

tudniillik a falakon a császári zsoldosokkal egy sorban küzdenek ellenük polgári személyek, még nők is. A várba behatolt honvédek egy része tehát már csak ezért is indíttatva érezte magát arra, hogy a harc lezárulta után az ostrom folyamán már amúgy is nagy tűzkárokat szenvedett várpalotával együtt a várbeli polgárházakat is kirabolja vagy legalább feldúlja, s ennek a hadjáratnak csupán órák múlva tudta végét vetni a honvédsereg parancsnokságának erélyes tilalma.110 3. A DIADALMÁMORBAN ŰSZÓ VÁROS A tilalom azonban végül is hatott, s így mihamar elhárult az utolsó akadály is azelől, hogy a testvér-városok, szélsebesen túltéve magukat azokon a tanulságokon, amelyekkel az előző napok szolgálhattak, megint egyszer ünnepi hangulatba merüljenek. Mert a Budavára megvételéről szóló hadi jelentést Irányi azzal zárta ugyan: „Örvendj, magyar nép, de el ne bízd magad, hanem készülj újabb csatákra, hogy új győzelmeket és végdiadalt arass!" — csakhogy ezek a szavak az emberek legtöbbjéről minden foganat nélkül peregtek le. Kiről azért, mert persze egyáltalán nem tudott örvendezni a honvédsereg május 21-i sikerén. Kiről meg azért, mert túlságosan is örvendezett: mert már a mostani sikert is a forradalom végdiadalának könyvelte el, s mert Budavára megvételében eszerint mintegy megpecsételőjét látta annak a határozatnak, amelyet az országgyűlés április 14-én — azaz már tíz nappal Pest felszabadulása előtt — hozott volt a Habsburg-ház trónfosztásáról és Magyarország teljes függetlenségéről. S minthogy a helyzetet rózsaszínű szemüvegen át szemlélő emberek a pesti városatyák között is szép számban akadtak (a közönyösség vagy az ellenségesség vádjának pedig pillanatnyilag a más szemüveget használók sem szívesen tették volna ki magukat): május 23-án a pesti városi közgyűlés maga is sietett csatlakozni a diadalmámorban úszókhoz, s hogy erről közel s távol (még Debrecenben is) mindenki tudomást szerezzen, kimondotta, hogy az ország függetlenségének megünneplésére négy nap múlva, pünkösd vasárnapján ,,nagy és emlékezetes nép-ünnepély" tartassék a Városligetben. Es így négy nap múlva több mint 80 ezer pesti együttesen is meg- Győzelmi ünnepelte a forradalom máris kivívottnak hitt győzelmét. Egy héttel később pedig a Városmajor- ünnepek ban hasonló ünnepélyt rendezett Buda városa is.111 Akiket azonban a legújabb sikerek sem vakítottak el, azok eközben is folytatták erőfeszítéseiket, hogy a forradalom a jövőben is képes legyen megbirkózni a valóságban végérvényesen elhárultnak még mindig nem mondható ellenforradalmi veszéllyel. így Irányi most mindenekelőtt a budai tanács sietős átszervezését igyekezett lebonyolítani; ami már csak azért is nagy A tanács fejtörést okozhatott néki, mert az itteni tanács személyi összetételét a császáriak a megszállás átszervezése idején viszonylag kevéssé bolygatták meg, az általuk megtűrt tanácsurak viszont őket Budán Bu an is buzgón szolgálták, s ezért, ha itt most pusztán annyi történik, hogy helyére visszaül a megszállók által elmozdított három tanácstag, akkor ezzel még semmiképpen sem jön létre olyan vezetőgárda, amelyre azután a forradalom hívei megnyugvással és bizalommal tekinthettek 36. Hentzi megsebesülése Buda megvívásának végperceiben. Fritz L'Allemand olajfestménye, 1850. Kunsthistorisches Museum, Bécs