Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
54 A kontárokra vonatkozó adatok ós a kézművesek városrészenkénti elhelyezkedése: ld. 38. jegyzet. — A kézműipar elmaradottságáról — többek között: Fényes I. 71. 55 A céhek eltörléséről: Szokolay; Szentpéten/ J'., TGY 1832, II.; Hetilap 1847. dec. 7. 56 A XIX. század első felében működő, illetőleg létesített budai, pesti és óbudai manufaktúrákra, gyárakra vonatkozó adatok főképp az alábbi munkákból valók: Mérei (ugyancsak ő írt a bécsi kormány gyáriparpolitikájáról: BMTI Evk 1935), Schwartner, Kunits, Horváth (Ipar), Matlekovics S., A Magyar Korona Országainak Gyáripara az 1898. évben. 57 A budai Kuny-gyárról: Siklóssy L. (Kuny Domokos, egy budai keramikus a XVIII. században. Bp. 1917) és — érintve a témát, újabban — Mihalik S. (FA 1961, 277—290), valamint Csányi (33—35). 58 A Valero-gyárról: Bud. 89 A Goldberger-gyárról: Kállai L., A 150 éves Goldberger gyár. Magyar textilipartörténelem 1784—1934. Bp. 1935; Győri Gy., Százhetven esztendő. A Goldberger textilnyomó és kikészítő vállalat ós a kelenföldi textilkombinát története. Bp. 1954. 60 A palotai „posztógyárról": Fejér Gy., TGY 1820; Gárdonyi A., Századok 1915. fil A Vogel-bútorgyárról: Zlinszkyné Sternegg M., Művészettörténeti tanulmányok. Bp. 1957, 153— 218. 62 A gyárak lerakatai: Dorff inger, 396—403. 63 Az óbudai hajógyárról: Tóth L., KTSz 1961, 564—569. 64 A Zarzetzky-gyárról: SzaMcs M., FA 1960, 299—317. 65 Irinyiről: Bökken F., HistoriaB 1931, 160— 163; Szakács M., FA 1963, 191—213; Bácskai V'., FITud 1964. 66 Az Iparegyesületről: Tonelli S., Száz év előtt. 1842. Az Országos Iparegyesület alapításának esztendeje. Bp. 1942. 67 A Védegyletről: Horvát]L E., A védegylet története. Bp. 1911; újabban - - főképp politikai jelentőségéről: Kosáry D., Kossuth és a Védegylet. A magyar nacionalizmus történetéhez. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Bp. 1942. 68 A Gyáralapító Társaságról: Viszota Gy., BpSz 1909, 140. köt. 136—141. 69 A Hengermalomról: Viszota Gy., Századok 1910, 265—282, 372—385, 441—459; újabban: Sándor V'., TBM 1959, 315—331. 70 A Ganz-gyárról: Berlász J'., TBM 1957, 349— 361. 71 A gőzgépekről: Sándor V., TBM 1959, 326— 331. Az egykorúak közül: Palugyay, 530. 72 A Vidacs-gyárról: Szakács M., FA 1961, 299— 317. 73 OL Regnicolaris lt. 1828. évi összeírás, Pest. Az állattartásra vonatkozó 1850. évi adatokról Palugyay írt (159—160, 240—242, 339—340, 531). 74 A budai szántókról: FővL BL Frucht Zehend Perception 1800, 1827 és Capitl Zehend und Bergrechts Perceptionsbuch 1847. 76 A pesti szőlőkről: FővL PL Szőlőösszeírások 1799, 1809, 1811, 1825—1847 ós a Városligeti szőlők összeírása 1831, valamint OL Regnicolaris lt. 1828. évi összeírás, Pest. 7B A budai szőlőkről : FővL BL Telekkönyvi iratok gyűjteménye (Lees Jura Perception, Bergrechts Perceptionsbuch, Bergrechts Rechnungen, Wein Zehend Perception, Capitl Zehend und Bergrechts Perceptionsbuch megfelelő évi kötetei) és OL Regnicolaris lt. 1828. évi összeírás, Buda. 77 A budai szőlőművelésről általában: Dvihally (e korszakból csupán Schams kísérleteiről a bortermelés felvirágoztatására). — Lényegesebbek Schams munkái (Pest, Ofen; valamint: Ungarns Weinbau. Pest 1833). 78 A budai szőlők értékcsökkenéséről: PH 1847. jan. 29. 79 Schams szőlőiskolájáról röpirata (Kritikai vizsgálódások a magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai körül. Pest 1834) és Jelenkor 1837, 189. 80 Az óbudai szőlőkről (ós az újlakiak óbudai szőlőbirtoklásáról): FővL Óbudai lt. Rapulare des Wein-Zehend (a szőlők utáni községi hozzájárulás összeírásai); Dical-Conscription (állami adóösszeírások). 81 A környékbeli jobbágyok szőlő- ós úrbóresföld birtoklására vonatkozó adatok: PmL Urbérrendezési iratok; OL Regnicolaris lt. 1828. évi összeírás, Pest megye. —Vö.: SpiraGy., Századok 1958, 625—643 és Pest megye múltjából. Bp. 1965, 203—240. 82 A jobbágyok szőlőbirtoklásáról: Szabó I., A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Bp. 1947. 83 A tényleges parasztbirtok kérdéséről: Sándor P. y StSz 1964, 35—48; AtSz 1968, 94—117 (erre vonatkozóan közölte néhány Buda és Pest környéki falu adatait is). 84 Soroksárról: Nagy Lajos, A XX. kerület története. Bp. 1971. 85 Úrbéri perek: PmL 56 (Hidegkút), 112 (Rákoskeresztúr), 128 (Cinkota), 15 (Palota), 58 (Promontor); OL Úrbéri főtörvényszék III. 59. 1860: Csepel, III. 1855—68: Rákoscsaba. — A helységekről általában: Galgóczy. 86 Palotáról: Für L., RMÉvk I. 41—42. 87 Promontorról: Mihalik S., Budafok 1848 előtt és az 1848—49-i szabadságharcban. Budafok 1929.
