Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
JEGYZETEK 1 Hülff eltávolításáról, a választott polgárság és a tanács viszályáról — az összefüggések figyelembevétele nélkül — Kovács L. (TBM 1944, 54—118) és Mályusz E. (BMTIÉ 1931, 225—282) írt. 2 A városi követek országgyűlési helyzetével Takáts S. (BpSz 1932) és Gárdonyi A. (VáSz 1926, 103—125) foglalkozott. Természetesen érintették ezt a kérdést a polgársággal, illetőleg a városi joggal foglalkozó munkák is (Oszetzky, Csizmadia). 3 A pesti választott polgárság 1791. évi felszólalása: FővL PL Választott polgárság iratai 293/ 1791. A polgárságtól való tartózkodásról Oszetzky is írt. 4 A polgárság és a kézművesek, kereskedők összehasonlítása: a pesti és a budai polgárkönyvek (FővL BL, PL Matricula Civium) és az 1828. évi országos összeírás alapján (OL Regnicolaris lt.). 5 A tiszteletbeli polgárokról és a díszpolgárokról: Schmall, Adalékok I. 6 A polgárőrségről: Schams. 7 A választott polgárság összetételére vonatkozó adatok Bath, Vojdisek, Dorj 'finger, Patacsieh és Blaskovits könyveiből valók. Blaskovits közölte a budai választott polgárok névsorát is. A választott polgárok foglalkozása a polgárkönyvekből állapítható meg. A pesti választott polgárság 3 822 — 1843. évi megoszlására vonatkozó adatokat Bácskai V. közli: TBM 1972. 8 A választott polgárság működéséről: FővL PL Pest város választott polgárságának iratai különösen a választott polgárság üléseiről készített s 1813—1848 között külön kötetekben levő jegyzőkönyvek. 9 A pesti országgyűlési követek 1843. évi és 1847. évi választásáról: Bácskai F., TBM 1972. A pesti tanács 1847. évi javaslata: PH 1847. aug. 22. A városi törvény 1843. évi tárgyalását Csizmadia, 1963 előtt Bánk dolgozta fel. Az 1843. évi választásra vonatkozémn igen lényeges még: FővL PL Intimata a. n. 9180, 10 A budai választásra ós a követutasításra: PH 1843. ápr. 23. 11 Eötvös József levele: Waldapfel E., A forradalom és a szabadságharc levelesládája. Bp. 1950, I. 37. 12 A városi reform ,,elvkérdései": PH 1844. szept. 5. A bécsi kormány álláspontja: Miskolczy, 186 — 193. A Kamara és a Helytartótanács felügyeletéről: Felhő—Vörös, 157—165. 13 A tisztújításokról és a királyi biztosokról Schmall, Flaxmayer és Oszetzky közölt adatokat (a tanácsnoki állások betöltésénél valamennyien tévesen hangoztatták a választott polgársági feltételt). 14 A tanácsnokok megoszlására vonatkozó adatokat különböző közlések és források (Schmall névsorai a tanácsnokokról, választott polgárokról, egykorú városleírások, tanácsülés! jegyzőkönyvek) összevetésével állítottuk össze. 15 Krammerlauf-Kalmárffyról: Takáts S., BMTTÉ 1932, 259—271. 16 A budai tanács 1828. évi leváltására vonatkozóan: FővL BL Tanácsi iratok, Vegyes csomók 137—146. A pesti tanács 1843. évi leváltására: FővL PL Intimata a. n. 9180. 17 A városi tanácsokról: Flaxmayer. 18 A tanácsülésekről, a bizottságokról : FővL BL, PL Tanácsülési jegyzőkönyvek ós Alapleltár. 19 Buda és Pest városok igazgatásának egyes kérdéseiről, a városi tisztviselőkről és egyéb alkalmazottakról: Schmall, Adalékok I. 1—246, II. 265—344. Főképp az ő adatait használta fel Flaxmayer. Az igazgatási szervezetre, az egyes hivatalokra újabb összefoglalás: Alapleltár. — Az eddig feltárt adatokat, az igazgatási szervezetre vonatkozóan, a városi számadáskönyvekből nyert adatokkal egészítettük ki (FővL BL, PL). 2Ü A városi gazdálkodásra az adatok (tényleges bevételek és kiadások adatai) a budai ós a pesti városi kamarási hivatal által készített számadáskönyvekből (Kammeramtsrechnungen, RubriquenBueh) valók (FővL BL, PL). — Adatokat (Pest város jövedelmei ós kiadásai az 1790—91, és 1801, 1810, 1820, 1829—30. évi számadáskönyvek előirányzatai alapján, 1800—1830 között az előirányzott és a tényleges kiadások, valamint a hátralék évi összegei) közölt: Pásztor 1930, 44—69 és (Pest város 1820—1830 közötti jövedelmeinek és kiadásainak az évenkénti összegét) Patacsieh, 84. 21 A mértékhitelesítésről: Nagy Lajos, A fővárosi mértékhitelesítő hivatal története. Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Bp. 1959, 99, 103. 22 A lipótvárosi telekeladásokról: Pásztor 1940, 39, 69, 109. 23 A város eladósodására vonatkozó adatok a városi számadáskönyvek aktív ós passzív tőkéinek kamatai alapján állapíthatók meg (a tőkék után 5%-os kamattal számolva). 24 A XVIIL század végi út- és gátépítésekről: Tóth Andrásné, TBM 1961, 241—283. 25 Az éjszakai világításról: Pásztor 1930. 26 A budai vízművekről: Nagy L. 27 A budai tisztviselői fizetésekről: Schmall L., A budai régi városháza története (kézirat, FSZEK). 28 Óbuda igazgatásáról: Alapleltár (Wellmann I. munkája), valamint az óbudai városi számadáskönyvek (FővL Óbudai lt.). 29 A községek igazgatásáról: az 1836. évi IX. törvénycikk. 30 A keresztúri bíróválasztásról: Lakatos E., TBM 1957, 331—333. 31 A nádorról: Domanovszky; valamint: Bottló B.—Veres M., Regnicolaris levéltár (Levéltári leltárak 42). Bp. 1968. 32 E. Guglia, Friederich von Gentz. Wien 1901. 33 Horváth, 25 év I. 192—194. 34 Varga—Párdányi. 35 Veres. 3fi Pest megyéről: Galgóczy. 37 A Helytartótanácsról: Felhő—Vörös. 38 A Kamaráról: Nagy I. 39 A városi lakosság arányáról (a polgárságról, nemességről, értelmiségről) Benda K. is írt: TSz 1965, 388—422. 40 Hoffmann szervezkedéséről: Mályusz E., BMTIÉ 1931. 41 A jakobinusokról és Martinovicsról: Benda. 42 A lázító feliratokról: Domanovszky. 43 Napóleon kísérleteiről: Kosáry D., Századok 1972. 44 A politikai helyzetről, általában: Horváth, Mo. 45 Széchenyi szerepéről, újabban: Barta I., TSz 1960, 224—240; 1963, 305—344. 46 A lengyelbarát tüntetésekről: Kovács. 47 A koleramozgalomról — újabban: Barta I., TBM 1961, 445—470. 48 Trócsányi. 49 Kosáry 1946. 50 A sajtóról — összefoglalóan, újabban: Dézsányi—Nemes. 51 A Védegyletről, a negyvenes évek politikai mozgalmairól, elsősorban Kossuth szerepéről: Kosáry D., Kossuth Emlékkönyv. Bp. 1952, I. 1—86. 52 A Nemzeti Körről: Dezséngi B., IKT 1953, 163—204. 53 A márciusi fiatalokról — újabban: Fekete.
