Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

műves és kereskedő polgárok jártak ki vasárnaponként céllövészetre, néha Mayerffy főúri ba­rátai. Uralkodók csak egyszer jártak itt: 1814-ben a bécsi kongresszuson résztvevő Sándor cár, Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc császár itt nézte végig a hadgyakorlatot. Látogatá­suk emlékére Mayerffy egy kör alakú épületet emelt. A szentlőrinci „Tivoli"-nak ez az épít­ménye, a „Gloriette" jelentette a „fényes múlt" megtestesülését, a buzgó Mayerffy által létre­hozott park pedig a polgári önérzethez az előkelő díszletet. 75 JEGYZETEK 'A Ferencvárosról: Turányi K., VáSz 1948, 201—266 (csak érintőleg). — A leírás inkább a Ballá- ós Hild-(érképek alapján. 2 Thaly T., A 200 éves Városliget, Bp. 1958. 3 A fasori kertek eladásáról: FővL PL Telekát­írási jegyzőkönyvek. 4 Az Orczy-kertről: Schams, Pest, 378—379; Csorna A., MV 1969. 5 A József nádor előtti városépítési törekvésekről: Gárdonyi A., PBE 1930, 163—160. "Városi mérnök alkalmazása: Tóth Andrásné, TBM 1956, 77—95. 7 József nádor városrendezési tervei: Domanov­szky S„ József nádor iratai T. Bp. 1929, Kii, II. 63 — 110. 8 Hild Jánosról: Bados. 9 A Szépítési Tervre ld. 7. jegyzet. 10 A Szépítési Alap létesítéséről ld. 7. jegyzet. — Az Alap pénzügyi bonyolítására adatok: FővL PL Kammeramtsrechnungen 1809—1819. 11 A Szépítési Bizottmányra általában: FővL PL Pest városi Szépítési Bizottmány iratai (ülési jegyzőkönyvek, iratok, számadások). 12 Schams, Pest, 443—451. 13 FővL PL Házösszeírás 1795. — Bath, Schams, Patacsieh, Jankovich által közölt adatok. 14 Patacsieh. 15 FővL PL, a pesti belváros házainak összeírása 1832. l< A pesti helyrajzi fejlődésre általában: FővL Térképtár P. átt. 3, 4, 5, 0 (ez utóbbi kettő a város­rendezés alapjául szolgáló Hild-térkép, amely a Szépítési Bizottmány levéltárában levő 3797/ 1805—1808. sz. városrendezési tervhez készült); L'ipszky János, Plan der beyden königl. Freye Haupstädte Ungarns Ofen und Pest. 1810; Csin­talan József, Buda s Pest szabad királyi városok­nak s környékeinek Plénuma. 1828; Blaschnek Benjamin Sámuel, Plan der königl. ungarischen freyen Städte Ofen und Pesth. 1830; Blaschnek, Ofen-Pest, Plan d. königl. ung. freyen Städte Ofen und Pest nach der Überschwemmung. 1838; Vörös László, Alap és vízhelyzeti térképe Buda és Pest Szabad királyi fővárosainak. 1833; Matkowitz, Umgebung von (Ifen und Pest. 1830 (ez az alapja Vasquez Buda Pest Szabad Királyi Városainak Tájleírása címmel 1837-ben megjelent s leginkább ismert díszalbumának is). - Mindezeken kívül igen lényeges adatokat rögzített a dunai mappá­ció során 1836-ban készített térkép is (Situations­Plan der königl. Frey-Städte Ofen und Pesth. FSZEK, BT 153). 17 Pásztor 1940; L. Márkus M., FGÉ 1956, 325— 342. 18 Jankovich . 19 Turányi K., TBM 1963, 329—362. 20 Slavische Festung: Csaplovics. 21 Schams, Pest, 78. 22 A pesti határ terülelének nagysága 1789-ben: MGazdtörtSz 1905. — 1852-ben: Palugyay. 23 Nebbien Henrik városligeti tervei a Kiscelli Múzeumban. 24 A fasori szőlőkről: FővL PL Szőlőösszeírások 1825—1870, valamint: Sfadt-Waldl Weingärten 1831. 25 FővL PL Telekátírási jegyzőkönyvek. 28 A temetőkről: Fejér J. A., Budapest Székes­főváros temetőinek története. Bp. 1033. "Schams, Pest, 100—103. 28 Széchenyi /., Pesti por és sár. [1834—37.] ™ Dángi-Dávid (1784); Jacoby V'., História 1932, 95—117 (1809). 30 Domanovszky S., József nádor iratai 1. Bp. 1929; újabban: 'Bozsos L., TBM 1974. 31 A budai házak számáról: Jacoby (ld. 29. jegy­zet); Schams, Buda; Jankovich,. 32 Schams, Buda. 33 Schams, Buda; Jankovich. 34 A budai városrészek helyrajzi fejlődése: ld. 16. jegyzet. 35 A Krisztinavárosról újabban: Gál K., TBM 1974. 36 A tabáni tűzvészről: Schuller D., Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez. Bp. 1934. 37 Bronyevszkijről: Tardy L., TBM 1971. 38 A budai Építési Bizottmányról: FővL BL 6/24. Építési iratok és tervek. 39 Buda határáról — általában — ld. a 16. jegy­zetben idézett térképeket, valamint (kiindulásként): FővL Térképtár B. átt. 1 (Kayser János 1780-as évekből való térképe). — A művelési ágak meg­oszlására: MOaztSz 1905; Schams, Buda, 128— 129; Palugyay. 4,1 A nyaralókról: Gál É., TBM 1974; korábban: Gárdonyi A., TBM 1933. 11 Schams, Buda, 428—438. 12 História 1931. 43 FővL BL Tanácsülési jegyzőkönyv 1847—5552. 44 Óbuda lakosságszámáról: Dányi—Dávid (1787); 1812 —1835: az egyházi sehematismusok. 45 Az óbudai középületekről és általában a tele­pülés fejlődéséről: ld. a Ki. jegyzetben idézett tér­képeket (összevetve Kneidinger korábbi térképei­vel >­46 Az óbudai hajógyárról: Scldesinger. 47 A Dunáról, az árvizekről, a gátépítésekről: Némethy K. 48 A hajómalmok számát az egykorú térképek (ld. 16. jegyzet) alapján közöljük. 49 Széchenyi hajógvári tervéről: Bártfai Szabó L., PBE 1931—32. 50 A Margitszigetről az egykorú városleírások alapján írunk. — Ujabb összefoglalás: Gálos M., A vendéglátó és gyógyító Margitsziget. BJJ. 1973. 51 A hajóhídról: Schams, Pest, 36—45. 52 Az állandó híd építésének terveiről: Darvas István, MMÉEK 1943. 53 A Budapesti IIidegvesületről: Széchenyi levele (BTM). 54 Az 1838. évi árvízről: Némethy K. 55 A Duna-szabályozásról: Széchenyi levele (BTM). 5fi Az Építési Kendszabás — német nyelven — külön füzetben is megjelent. — Magyarul közölte: TGy 1839. 57 Fantasztikus tervek: Társalkodó 1 838, 213—215. 58 Szemere javaslata: Pest jövendőjérül szépítési tekintetben. Társalkodó 1838, 145—147. 59 Kisebb városrendezés: Nemzeti Újság 1839, 65—60. (i " Feltöltési Szabályzat: FővL PL. 20 Budapest története III. 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom