Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

15 Csepelről: Kubinyi A., TBM 1959, 229-259. 16 Az úrbérrendezésről: Felhő I., TBM 1D7I, 140-156. 17 Az 1789. évi kataszteri felmérés adatait Hor­váth S. közölte: MGtSz 1901, 62-114, 166-177. 18 A birtokosokról: Galgóczy és Dávid—Dányi. 19 Az úrbéresek számáról: Spira Gy., Századok 1958, 625-643. 20 A terméseredmények az 1728, 1744. és 1760. évi megyei összeírásokból (PmL Összeírások). 21 A piaci vonzáskörzetre: az 1720. évi országos összeírás (OL Regnicolaris lt.) és a Mária Teré­zia-féle úrbérrendezéskor készített kérdőpontok Pest és Fejér megyékre vonatkozó adatai, vala­mint a Wellmann I. által feldolgozott, az 1730-as évekből való összeírás (MMMK 1965 - (ifi, 81 — 1 20). 22 A kézművesek számára vonatkozó budai és pesti adatok a következő összeírásokból valók: FővL BL Tanácsi jkv. 1688. 17 —27; Portions Anschlag 1696; PL 1696. évi összeírás; PL Inti­mata a. a. 1153; BL Grunddienst ..buch (az 1712. évi összeírások); OL Regnicolaris lt. 1720. évi országos összeírás, Buda, Pest; FSzKlv Conscrip­tions Lista 1735 (Bq 33q/51); FővL PL Porti­onsanschlag 1746 —7, 1774. és 1781. évi összeírás; VáSz 1939, 516 -524. — A kézműves polgárokra: FővL BL PL Matricula civium. 23 A kézművesek mezőgazdasági t evekenvségére: Nagy Lajos, TBM 1957, 133 - 196. 24 Az iparágak számára: ld. 22. jegyzet, 2 "' Az egy mesterre jutó lakosságszám megálla­pításánál a lakosságszám az egyházi anyakönyvek születési adataiból kiszámítható, tehát becsült adat. 20 A környékbeli és óbudai kézművesekre vonat­kozó adatok: PmL Adóösszeírások 1705, 1728, 1744, 1752, 1771. 27 A pesti kézművesipar fejlődésével és a céh­rendszer reformjával Nagy I. foglalkozott össze­foglalóan (TBM 1966, 59-109). A céhekre vonat­kozóan lényegesek még Szádeczky, Eperjessy és Gerendás E. (FSzFK Evk 1940) munkái, valamint a Veszprém megyei múzeumi igazgatóság kezde­ményezésére 1973-ban elkészített országos céh­kataszter, amely tartalmazza nemcsak a fővárosi gyűjteményekben (FővL, BTM, FSzEK, EK, OL), hanem a vidéki gyűjteményekben levő irat- és tárgyi anyagot is. 28 A budai és pesti manufaktúraiparról — koráb­ban — eléggé felületesen Gyömrei írt, majd utána alapos és kimerítő levéltári kutatások alapján: Nagy /., TBM 1961, 241-283. 29 A szövőipar meghonosításának a szándékáról : Gárdonyi A., Századok 1915. 30 A Valero-gyárról: Bud. 31 A textilipar kezdeteiről — korábban: Kósa .7., Évk BMTI 1939 és Mérei Gy., Magyarország gyár­ipara az 1784 —85. évi gyárst at is/.t ika tükrében. Magyar Ipar, 1943 — 44. 32 Siklóssy L., Kuny Domokos, egy budai kera­mikus a XVIII. században. Bp. 1917. 33 Az óbudai textilmanufakt urakról Endrei W., MTAMT 1958, 233-265, valamint: Magyaror­szági textilmanufaktúrák a 18. században. Bp. I 969. 34 Buda és Pest XVITT. századi kereskedelmé­nek újabb összefoglalása Gyömrei kéziratos kan­didátusi disszertációja, valamint főké])]) ennek alapján nyomtatásban is megjelent tanulmánya (TBM 1957, 197-278). 35 A vásári kiváltságlevelek: FővL BL Archi­vum secretum 3, 14. doboz, PL Kiváltságlevelek (1691, 1694, 1698). A vásárok kérdéséről: Tóth A., TBM 1959, 111-113, 133 134. 3fi A pesti kereskedők számáról: FővL PL 1696. évi összeírás. 37 A budai kereskedők számáról: FővL BL Taná­csi jkv. 1688. 17-27; OL KA Berichte und Schrei­ben, 1691. aug. 14; FővL BL Portionsanschlag 1696. 38 Az 1698-1705. évi vámkimutatás: FővL BL. A budai városi vámszedő számadásai: ugyanitt, 39 FővL BL Statt Ober Cammer Ambtsreehnun­gen 1697-1703. 40 FővL PL Kammerantsrechnungen 1703. 41 A kereskedők testületi szervezkedéséről: Pólya, 1, 32-34, 90-92. A pesti kereskedők 1699. évi szabadalomlevele: Pólya, 483—486. 42 FővL PL Intimata a. a. 1153. 43 A Rákóczi-szabadságharc alatti kereskede­lemről és az Eysserich-ügyről: KovácsL., TBM 1 043. 44 A kereskedői jövedelmekre: OL Regnicolaris lt, 1715, 1720. évi összeírás, Buda, Pest. 45 A balkáni kereskedőkről: Gárdonyi A. (PBE, 1930), Eckhart F. (Századok 1918) és Takáts S. (MGazdtSz 1905). 4,i A pesti kereskedők számáról és megoszlásáról Id. a 22. jegyzetben idézett forrásokat (1720, 1747). 47 A budai zsidó kereskedőkről: Gárdonyi A., Századok 1916 és Büchler. 48 Az óbudai zsidó kereskedőkről : r OL 1728. évi országos összeírás, Pest megye (Óbuda); PmL 1744. évi adóösszeírás; Büchler. 49 Grassalkovieh a pesti vásárokról: FővL PL Intimata a. a. 3639. 50 A pesti vásári forgalomra vonatkozó adatok: FővL PL Kammeramtsrechnungen 1734 — 1772. 51 A pesti vásári rend: FővL PL Intimata a. a. 4217. Haugwitz és Procop jelentése: A. Fournicr, Handel und Verkehr in Ungarn und Polen um die Mitte des 18. Jahrhunderts. AÖG, 69. kötet. 373-436 és Karlovszky J ., MGazdtSz 1897. 53 A környékbeli vásárokról: a vásárszabadal­mak jegyzéke (Illésy J., MGazdtSz). A soroksári vásárról: FővL PL Intimata a. a. 3639. 54 A budai vásárokról (az 1780. évi kiváltság­levél): FővL BL Archivum secretum 5. doboz. 55 A kereskedelemről, a vámszabályzatokról álta­lában: Eckhart 1022. " ,(; A pesti kereskedők számáról 1772 — 1781 kö­zött: Gárdonyi A. (PBE 1930) által közölt levél­tári források alapján. 57 A pénz- és áruhitel-ügyletekről, a kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról: Bácskai V., TBM 1971, 161-185. 58 A pesti kereskedelem fejlődésének megtor­panásáról és a kereskedelem szakosodásáról (ille­t őleg annak hiányáról) hasznosítható adatokat közölt Gyömrei. 59 A tőkehiányra, hitelhiányra Bácskai V. ada­tai is utalnak (TBM 1971). 80 Natorpról: Gyömrei S., TBM 1957, 213. 81 A pesti vásárok forgalmának növekedéséről: FővL PL Kammeramtsrechnungen 1775—1790. 82 Almássy 1787. évi jelentése: Közgazdasági Szemle 1903, 49-54, 142-151. 63 Schwartner M., Statistik der Königreichs Un­garn. Pest 1798, 77. 64 Almássy a kereskedelem menetéről: Berényi J., Skerlecz Miklós báró művei. Bp. 1914.

Next

/
Oldalképek
Tartalom