Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

tói délre hatalmas legelőterület volt: a homoki mező (ennek egy része a mai rákoshegyi település). A rétek pedig a Rákos-patak két oldalán terültek el. A szántóföldek a Rákos-menti rétektől északra, a cinkotai határ mellett, valamint (az urasági földek) az Orgoványi pusztán, a mai Ferihegyi út mellett, a határ déli (a mai Ferihegyi repülőtér felé eső) részén. A keresztúri határnak az Eeser felé eső része (az újszászi vasútvonal melletti terület), a Gyolcsrét, a Merzse ingoványos, nádas terület volt. A falu szőlőhegye a mai Rákosliget területén, a csabai határhoz közel terült el. Pesttől délre a XVII. század végén, a XVIII. század első évtizedeiben a Duna és a gyömrői Soroksár országút közötti hatalmas puszta területen település nem volt. Gubacs, Szentlőrinc, Péteri, Szentdienes, Kerekegyháza területét legelőnek használták, és a pesti határ közelében, a Dunaparton levő Papréten kívül csak kevés rét és szántóföld volt itt. A legelőt három országút szelte át: a haraszti, gyáli és az üllői országút. Falu csak az 1740-es években keletkezett ezen a területen, a Gyáli-patak torkolatától északra, a Duna mellett vezető haraszti országút két oldalán: Soroksár, amelynek a XVIII. században három nagy utcája volt: a Fő utca (az országút), a Duna utca (a mai Táncsics Mihály utca) és a Templom utca (a mai Geyer Flórián utca). Gubacs és Szentlőrinc puszták területét Pesttől a mai. Határ út, Vak Bottyán utca, Hangár utca és Almos utca vonala választotta el, Soroksár területét Gubacs-pusztától az Alsó Határ út, illetőleg a mai Lőrinci út vonala, Szentlőrinctől pedig a mai XVIII. kerületi Sallai Imre utca és a Halomi út vonala. Gubacsot és Szentlőrincet a mai Nagykőrösi út választotta el egymástól. A soroksári szántóföldek a határ déli részén helyezkedtek el, az ócsai út két oldalán a haraszti határ felé, valamint Péteri pusztán, a kerekegyházi pusztán és Gubacson. A szőlőhegy a falutól délre, a Duna és a Haraszti út között terült el, a szentdienesi puszta területén. A rétek a Gyáli-patak mentén, valamint a Péteri pusztán ós Gubacson levő ingoványos területek környékén voltak. A faluhoz tartozott egy nagy dunai sziget, amelyet ma Molnár-szigetnek neveznek, valamint három kisebb sziget is. Csepel a XVIII. században a mai XXI. kerületi Budafoki úttól délre, a mai Albertfalvával Csepel nagyjából szemközt, a Dunához közel helyezkedett el. Egyutcás település volt; s ez az út észak 26. Békásmegyer és Budakalász térképe, 1767. Rajzolta Ruttkay Dániel