Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

ségi összetételének változása (151) A lakosság nemzetiségi megoszlása Budán — Vallási megoszlás (152) Nemzetiségi „ellentétek" (153) 4. TÁRSADALMI MOZGALMAK 153—156 A céhlegények mozgalmai — Jobbágymozgalmak (153) A tétényi „tumultus" — A soroksári jobbágylázadás — A tabáni felkelés 1739-ben (154) Szabadkőműves páholyok — Lövészegyletek (155) Belgrád bevételének megünneplése 1789-ben (156) Jegyzetek 156-157 IV. VÁROSIGAZGATÁS, VÁROSPOLITIKA (írta: BÓNIS GYÖRGY) 159—190 1. A KAMARAI IGAZGATÓSÁG FENNHATÓSÁGA ALATT I 59 165 A városi polgárság megszervezése — A városi követek az 1687. évi országgyűlésen — Küzdelem a szabad királyi városi jogállásért (159) Buda és Pest hatósági szervezete — A budai „rebellió" 1693-ban — Az 1694. évi budai polgármesterválasztás (160) A városok bírói hatóságának csorbítása — Az önállóságért vívott harc Pesten — Kamarai vizsgálat 1696ban — „Kiküldött bizottság" Budán (161) A Kamara engedményei (162) A kiváltságlevél elnyerése (163) A kiváltságlevelek — Az első szabad választások Budán és Pesten — Az önkonnanyzat kezdetei (164) 2. BUDA AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉVTIZEDEIBEN 165—170 A polgárjog megadása — A polgárdíj összege — A városi vezetők irányító szerepe — Az igazi önkormányzati testület hiánya (165) A polgárság panaszai a tanács ellen — Királyi biztosok vizsgálatai — A városi gazdálkodás felülvizsgálata (166) A „százas polgárság" megszüntetése — Ujabb vizsgálatok, a tanács leváltása 1737-ben — Az Erdődy-féle utasítás 1737ben (167) Változások a képviselet terén — A királyi biztosok szerepe — Polgármester és bíró (168) A tisztújítás — A titkos szavazás elrendelése 1765-ben — A kinevezett tisztviselők (169) Szakhivatalok — Egyéb városi alkalmazottak — Az alsóbíróságok (170) 3. PEST AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉVTIZEDEIBEN 171—177 A polgárjog megszerzése — A külső tanács — A polgárság „kívánságai (171) A választott polgárság létrehozása Laffert királyi biztos 1731. évi „dekrétuma" — A céhpolgárság befolyása (172) A szenátori helyek betöltése — Scopek Ferenc és rokonsága a tanácsban (173) Szlávy királyi biztos vizsgálata 1766-ban — A polgárság és a tanács viszálya (174) A polgármesteri tisztség megszervezése — A tisztviselői állások betöltése — A királyi biztosok szerepe — A belső tanács (175) A tisztújítás — Szindikus, jegyző és ügyész (176) A szakhivatalok — Városi alkalmazottak — Külvárosi bíróságok (177) 4. ÓBUDA MEZŐVÁROS A XVIIL SZÁZADBAN 178-180 Óbuda a Zichy-uradalomban — Kísérlet a régi királyi városi jogok elnyerésére — Szerződés a földesúrral 1738-ban — A földesiir 1746. évi Instrukciója a városigazgatásról (178) Tisztiijítás, városi alkalmazottak — A Kamara földesurasága — Az óbudai jobbágyok lázadása 1771-ben (179) A Budával való egyesítés kérdése — A „zsidó község" (180) 5. BUDA ÉS PEST HELYE A RENDI MAGYARORSZÁGON 180—184 Buda és Pest követei az országgyűléseken — Buda és Pest a tárnoki szék ülésein (181) A tárnoki szék ülései Budán és I'estein — A Királyi Kúria Pesten — Az osztrák jog alkalmazása — A hazai jog alkalmazása (182) Jogi szakiskola Pesten — A városok és a kormányhatóságok (183) Buda és Pest kapcsolata (184)