Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

TT. GAZDASÁGI ÉLET 75-126 1. MEZŐGAZDASÁG 76-99 A) Mezőgazdaság Budán 76 — S1 A szőlőművelés megindulása — A városi polgárok szŐlőbirtoklása — A tabáni rácok szőlői (76) A szőlőterület, nagysága — A szőlőbirtokok nagysága — A szőlőművelés jelentősége A szőlők termése (77) Szőlőbirtoklás a város határán kívül — A budai szőlők értéke (78) Nagyobb szőlőbirtokok kialakulása — A bortermés értékesítése — Földművelés — Szántóföldek bérlete a XVIII. század végén (79) Állattenyésztés A szántóföldek és a rétek birtoklása — Legelők, rétek Szántóföldek (80) B) Mezőgazdaság Pesten 81 — 87 Kertművelés A kertészek — Majorok (81) Szántóföldek — Petek — Legelők (82) Legelőbérletek (83) A mezőgazdaság szerepe a város életében — A mezőgazdasággal foglalkozók száma — A mezőgazdaság megrekedése (84) A mezőgazdasági ingatlanok összevásárlása — A mezőgazdasági ingatlanok értéke — Szőlőművelés Kőbányán — Szőlőbirtoklás ti város határain kívül (85) A szőlőbirtokosok száma — A borbehozatal kérdése — Borkimérés (86) A szőlőművelés jelentősége (87) C) Mezőgazdaság Óbudán 87 89 A megművelt területek mennyisége — Állattenyésztés (87) A szőlőművelés jelentősége Az 1766. évi szerződés — Harc az új szerződésért (88) D) A környékbeli jobbágyfalvak 89—99 l'j lelepülések a felszabadulás után (8!)) Jobbágycsaládok száma a XVIIL század elején — A falvak gazdasági helyzete - Újabb települések — Soroksár (90) Palota — Keresztúr — Csaba (91) Cinkota — Hidegkút — Tétény (92) Békásmegyer — Csepel — Promontor (93) Az úrbérrendezés (94) A szántóföldek területe (95) A rétek területe - Legelő-, szőlő- és erdőterület — Nagybirtokok (96) Terméseredmények — Majorsági gazdálkodás — Paraszti gazdaságok termelése (97) Buda és Pest piaci vonzáskörzete — A piackörzet változása — A környék kertkultúrája (98) 2. KÉZMŰVESIPAR 99-108 A) A kézművesek és az iparágak száma 99 —103 Kézműves mesterek száma és aránya Budán ós Pesten (99) Kézművesek és a mezőgazdaság — Az iparágak száma — Új iparágak megjelenése (100) A legnépesebb iparágak (101) A budai és post i kézműipar hatása a környéken — A kézművesek és az iparágak száma Óbudán (102) Az óbudai kézműipar fellendülése (103) B) A céhek 103-108 Céhek szervezése a felszabadítás után — Céhek alakítása a XVIII. században (103) Vidéki mesterek felvétele — Céhkiváltságok átadása (fiókcéhek) — Budai és pesti kézművesek más céhben — Kézművesek céhen kívül (104) Kontárok A céhek mint az iparfejlődós akadályozói — Az inasfelvétel és mesterlétszám korlátozása — A munkaterületek körülhatárolása (105) Céhek és a kereskedők — A nyersanyagbeszerzés monopolizálása — A céhrendszer reformja — A céhek állami ellenőrzése (106) A céhreform végrehajtása — A kiváltságlevelek felülvizsgálata (107) A céhreform hatása A kézműipari termelés (108) 3. MANUFAKTŰRAIPA R 108-111 Manufaktúraalapítási kísérletek Budán és Pesten (108) A Valero-féle selyemmanufaktúra Szövőipari manufaktúrák Pesten az 1780-as években-Manufaktúrák a bőriparban (10!)) Az első budai manufaktúrák — Kuny Domokos fajanszmanufaktúrája — Kisebb budai manufaktúrák — Manufaktúrák Óbudán — A filatorium — A selyemgombolyító (110)