Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

kezdett: 1804-ben 12 asztalosmester, akik együttesen több mint 100segéddel dolgoztak, a nagyszeminárium épületében szintén állított fel közösen bútorraktárt (ugyanekkor a budaiak is, a hajóhíd közelében). Vállalkozásuk azonban meg sem közelítette Vogel eredményességét. Az a tény viszont, hogy a pesti asztalosmesterek száma a XVIIL század végétől kezdve fokozatosan növekedett (1708 — 1826 között csaknem megkétszereződött, a kontárokkal együtt megháromszorozódott), arra mutat, hogy Vogel gyárának nagyarányú termelése nem vette el a lehetőséget a többi pesti asztalosmestertől: munkát, megrendelőt nyilvánvalóan találtak. A pesti és a budai asztalosmesterek munkáinak túlnyomó része ismeretlen, nem lehet még a fennmaradt bútorok nagy részét sem mesternévvel összefüggésbe hozni. Arra vonatkozóan sincsenek pontos adataink, hogy a pesti műasztalosok önálló bútortervezésre képesek voltak-e, illetőleg az elkészült bútorok milyen mértékben voltak önálló alkotások, vagy meglevő tervek, minták, típusok variálásai. A fennmaradt remekrajzok ismeretében nem lehet elzárkózni annak a feltételezése elől, hogy önálló tervezés is volt. Az ismert bútorok kivitelezésének a gondossága mindenesetre nagyfokú mesterségbeli tudásra utal. Azt tudjuk, hogy a mai Majakovszkij utcában volt Gömöry-patika berendezését 1812—13-ban Rosznagel Márton pesti asztalosmester készítette el, Pollack Mihály tervrajzai, részletrajzai alapján. Viszont azt is tudjuk, hogy Pollack Mihály az általa épített házak berendezésében máskor is aktív szerepet vállalt, nemcsak épület-, hanem bútortervezéssel is foglalkozott. Különösen nagy gonddal ügyelt arra, hogy az általa épített Vigadó berendezése magas színvonalú legyen. Saját maga készítette el a berendezési tárgyak rajzait, s csak az épületasztalos munkák elkészítését bízta Rosznagel Mártonra; az épületben levő cukrászda, kávéház és játékterem berendezésének az elkészítésére a két legjelentősebb pesti műasztalossal, a tapasztalt Vogel Antal Sebestyénnel és a tehetséges fiatal mesterrel, Steindl Ferenccel kötött megállapodást. Steindl Ferenc 1826-ban vette át apja műhelyét. Kezdetben Pallady Ferenccel társulva dolgozott, de már 1830-ban — elismert és sűrűn foglalkoztatott mesterként — önállósította magát. Empire stílusú bútorokat készített, azonban munkái lényegesen különböznek azoktól a bútoroktól, amelyeket Vogel készített. Ekkor már nem a díszes és reprezentatív francia vagy bécsi bútorok voltak a mintaképek, hanem az volt a cél, mint Lyka Károly igen találóan megállapította, hogy ,,ha már az oly ritka készpénzen bútort vesznek, az tartós, célszerű, nemzedékeket szolRosznagel Márton, Pollack Mihály 253. Divatkóp 1836-ból (Rajzolatok) 254. Divatkép 1835 körül (Pesti Divatlap). AcélmetSzet