Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

kirajzolódik előttünk az a helyrajzi állapot, amelyet a város új lakossága a középkori nyomokat követve a felszabadítás után kialakított, s amely — eltekintve egy-két kisebb változtatástól, s a mai Erzsébet-híd előtti területnek a XIX. század végén történt teljes helyrajzi megváltoztatásától — szinte a mai napig fennáll. A Belváros a A telkek összeírását 1688-ban a Budai (Váci) kapunál kezdték el, a mai Kristóf téren és a felszabadulás Fehérhajó utcában. A mai Martinelli tér területe a XVII. század végén kiosztásra került, és csak a szerviták mai templomának a felépítése után alakították ki térnek, 1730 után, és ettől kezdve nevezték Szerviták terének. Templomuk felépítéséig a szerviták azt a török dzsámit használták, amely a mai városháza északnyugati sarkának a helyén volt, és az előtte húzódó utcát (ma Bárczy István utca) a XVII. század végén Serviten Gässlnek nevezték. A Szervita köztől kezdve a telkek számbavétele a Herrn Gasséban (Úri utca, ma Petőfi Sándor utca) folytatódott. Ez az utca (a mai Kristóf tértől) vezetett a Kecskeméti kapuhoz, tehát a városon átmenő észak—déli irányú forgalom lebonyolítására szolgált. Elnevezése az itt letelepedett vagy telekbirtokos magasabb rangú hivatalnokokkal, nemesekkel kapcsolatos. Az Úri utcai telkek sorát a XVII. század végén csupán két utca szakította meg a keleti oldalán: a Zwerch Gässl (Kereszt köz, ma Párizsi utca), valamint az Úri utcának a ferencesek temploma előtti kiszélesedésétől az Egri kapuhoz vezető Hatvani út (ma Kossuth Lajos utca). Az Úri utca után a telkek számbavételét a Lipót utcában (ma Váci utca) folytatták. Az Üri utca és a Lipót utca között a XVII. század végén a mai Kristóf tértől a Párizsi utcáig (ennek ezt a szakaszát ekkor Mauth Gässlnek, Vám köznek nevezték) volt még egy utca: a Schmidt Gässl (Kovács köz), amely elnevezését a Budai kapu közelében levő kovácsműhelyektől kapta. Ezt az utcát a XVIII. század közepe táján megszüntették. A Lipót utcából, amelynek a vonalát szinte megszakítatlan sorban jelölték a fennmaradt kőházak (köztük a mai Irányi és Nyáry Pál utca közötti szakaszon emeletesek is), számos kisebb utca nyílott mind az Üri utca, mind a Duna felé. A mai Régiposta utcának a Dunához vezető szakaszát Rondel Gässlnek (Rondella köznek) nevezték arról a kisebb kerek bástyáról, amely a Duna-parton állott, s amelyben később a színházat helyezték el. E kis rondella és a városfal közötti területet a XVIII. században a Hajóhivatal épületei foglalták el. A Régiposta utca Úri utca felé vezető szakaszának a neve Spital Gässl (Kórház köz) volt, mivel az Irgalmas-rend által a visszafoglaló ostrom után létesített és fenntartott kórház felé vezetett. A Lipót utca tulajdonképpen a város főutcája volt, s ez vezetett a város nagy, négyzet alakú főterére is. A Fő téren tartották a hetipiacokat, itt foglalt le épületet a tanács városháza céljára, majd több telket összevonva itt építették fel az emeletes, tornyos, díszes városházát. A Fő teret az Egri kapuval az akkori Hatvani utcának a mai Kígyó utcai szakasza kötötte össze. 14. Pest helyszínrajza az 1710-es évekből. Ismeretlen rajzoló műve