Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

nevén gyakorolta. Igen nehezen vették fel a pesti céhbe Hofrichter Józsefet is, jóllehet pesti születésű volt, apja pedig sokat foglalkoztatott ácsmester, választott polgár, egy idó'ben szószóló. A céhes elzárkózás (1804-ben hivatkoztak arra, hogy túl sok az építőmester Pesten) és szigorúság, valamint igényesség azonban a pesti építészet kifejlődését és magasabb fokra való emelkedését biztosította. Hofrichter Hofrichter Józsefnek

13 például egy hercegi palota eszmei tervét kellett elkészítenie mesterJózsef remeknek. Ilyen feladatot azonban nem kapott Pesten, és nem tudunk arról, hogy a városon kívül valahol foglalkoztatták volna. Polgári lakóházakat épített, mint a többi pesti építőmester. Különbözik azonban tőlük azzal, hogy — legalábbis fennmaradt építési terveinek tanúsága szerint — viszonylag kevés megbízása volt, de ezek finom részleteikkel, játékos díszítéseikkel kitűntek kortársai sorozatban épített házai közül. Bár jó néhány igénytelenebb földszintes házat is készített, főképp az 1810-es években két-háromemeletes házak építésével bizonyította, hogy társainál igényesebb építész. Nagyobb szabású építkezésre először 1816-ban nyílott alkalma, amikor rábízták a Kálvin téri református templom tervezését és építését. A Kálvin téri templom építésének idején, 1829-ben kapott megbízást a pesti megyeháza kétemeletes lakóépülete (a mai épület Semmelweis utca része) felépítésére. Ez az épület Hofrichter legkimagaslóbb alkotása. Brein Fülöp A XIX. század elején a barokk építészet tovább élő hatása különösen feltűnő Brein Fülöp és Ignác és Brein Ignác munkásságában. Brein Fülöp a tízes-húszas évek leginkább foglalkoztatott építőmestere volt, de az általa épített földszintes házak nagy tömegéből alig egy-két művészi szempontból jelentős épület emelkedik ki. Brein Fülöpnél jelentékenyebb tehetségű mester volt Brein Ignác, akinek a legjelentősebb munkája a mai Engels téri autóbusz-pályaudvar előtti területen állott egyemeletes Kemnitzer-háznak kétemeletesre való- magasítása volt 1822-ben. Bár klasszicista homlokzatalakításra törekedett, a barokk építészet hatását nem tudta teljesen kiküszöbölni, s ez a hatás még az 1830-as évek elején épített házainál is érezhető.

14 Landherr Brein Ignác megbízható, jó mesterember volt, egyike azoknak a ,,kismestereknek",

15 akik a András XIX. század eleji Pest építészeti arculatát számos épülettel gazdagították. A kismesterek sorából a már az 1790-es évek óta működő Landherr András jutott jelentősebb feladathoz: 1820-ban ő kapott megbízást — Pollack Mihállval szemben — az óbudai zsinagóga építésérc. (231. kép.) Hild János, Pollack Mihály, Kasselik Fidél, Hofrichter József, Zitterbarth Mátyás, Zitterbarth János, Brein Fülöp, Brein Ignác, Landherr András, majd hozzájuk csatlakozva Hild József és a budai Carlo Eberl: nem is jelentéktelen építészgárda gyűlt össze a század elején Pesten. Ez a gárda volt hivatva tartalommal megtölteni azt a Szépítési Tervet, amely Pest város ,,újjáalkotását" célozta és biztosította. A nagyváros kiépítésének voltak a munkásai ezek az építőmesterek, akiknek egy részénél — vagy legalábbis egyik-másik épületnél — feltételezhető, hogy mintakönyvek alapján dolgozott. Az is nyilvánvaló azonban, hogy ezeknek a mintakönyveknek a felhasználása csak részletmegoldásokra vonatkozott; az épületek arányainak, alaprajzi és homlokzati megoldásainak a kidolgozása az adott telek méretek re: ezeknek a mestereknek a munkája volt. A mintakönyveknél jóval jelentősebb volt Pollack Mihálynak, majd Hild Józsefnek a hatása, utánzása. A kismesterek első nemzedéke sorába az 1820-as években újabb mesterek léptek, mint Zofahl Lőrinc, ifj. Zitterbarth Mátyás és Kasselik Ferenc. Munkásságuk az előző nemzedékekhez viszonyítva is igen jelentős volt mind számszerűségében, mind minőségében. Tevékenységüket nem zavarta az sem, hogy Pollack Mihály, Hild József, Hofrichter József, Brein Ignác és Landherr András tevékenysége még a harmincas években is igen jelentős volt. Kasselik Kasselik Ferenc, Kasselik Fidél fia a harmincas-negyvenes években a legtöbbet foglalkozFerenc tátott pesti építész volt. Alkotásainak száma még Hild Jé)zsefét is meghaladja, főképp Pesten dolgozott, de mint építési vállalkozónak vidéki munkái is ismeretesek. Stílusban nem hozott újat, nincsenek különösebben kiemelkedő művei, de nincsenek rossz alkotásai sem; elsősorban Pollack és Hild épületeinek egyes elemeit alkalmazta. A negyvenes években épített házai azonban már egyre inkább sematikussá váltak, legfeljebb az ekkor épített, főképp városligeti villái, nyaralói hatásosabbak. Rá valóban illik a „klasszicizmus népszerűsítője" jelző. A nagy mesterekkel való kapcsolatát az is jellemzi, hogy hosszú időn keresztül mint építési vállalkozó állt kapcsolatban Hild Józseffel. Számos Hild-épület kivitelezési munkáját Kasselik végezte. jfjabb Ifjabb Zitterbarth Mátyás Kasselik Ferenchez hasonlóan nemcsak időben, hanem családilag Zitterbarth is a pesti klasszicista építészet második generációjába tartozóit. Kasselikhez hasonlítható műMátyás veinek nagy számával, és azzal is, hogy munkásságának legnagyobb részét a polgári építkezések tették ki. Jó néhány jelentős és művészi értékű középületet tervezett és épített. Legismertebb alkotása a pesti Magyar Színház épülete, amelynek a tervezésével 1831-ben bízták meg. Ez a színházépület — pénzhiány miatt — művészi szempontból meglehetősen kisigényű alkotás volt, bár egyes részletei (mint a tágas, oszlopsoros előcsarnok) jól sikerültek.