Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
Ezek az adatok egyaránt vonatkoznak új épületek tervezésére, ráépítésekre, átalakításokra, toldaléképületekre, raktárépületekre, földszintes és többemeletes épületekre. (219 — 220. kép.) Az egyéb mesterek között elsősorban a Pesten is dolgozó budai építőmesterek szerepelnek (Dankó József, Vojtha Ferenc, Kimnach József, Eckermann József, Hickisch Ferenc, Graschitz Mátyás), valamint Böhm Benedek komáromi és Teig Ernő csehországi építőmester. A mesterjoggal rendelkező özvegyeknél felsorolt terveket természetesen mások készítették: Brein Magdának Pollack Ágoston, Hild Klárának fia, Hild József, majd unokája, Hild Károly, Diettrich Annának pedig Hofrichter József dolgozott. Hatalmas (bár korántsem teljes) építési tervanyag maradt fenn a XIX. század első feléből számos építőmestertől. Azonban a kérdést, hogy ki volt közülük a nagyobb építész, nem a tervanyag mennyisége dönti el, hanem a megvalósított épületek művészi színvonala. A XIX. század második és harmadik évtizedében (a rendelkezésünkre álló adatok szerint) Brein Ignác és Fülöp volt a legtermékenyebb építész Pesten, terveik (megbízásaik) száma messze felülmúlta nemcsak Hild József, hanem Pollack Mihály ez időben készült terveinek a számát; művészi szempontból viszont ezek a mesterek kétségtelenül felülmúlták Breinéket. Várostörténeti szempontból azonban figyelembe kell venni a mennyiséget is. Brein Ignác nyilvánvalóan nemcsak lakóházat épített a megrendelőknek, hanem az ízlésüket is szolgálta. Az építtető az ízlését a nagyobb épületek, építészek alkotásaiból alakította ki magának, és Brein (s a többi építész) szintén a nagyok alkotásaiból csinált sémát magának — és házat a megrendelőnek. Hogy a külföldi (s az esetleges hazai) mintakönyveknek milyen szerepük volt a pesti klasszicista építészetben, arra vonatkozó adataink nincsenek. Művészi szempontból a XIX. század első felében Pesten a legjelentősebb és a legnagyobb hatású Pollack Mihály és Hild József munkássága. Pollack Mihály 5 első munkája a pesti evangélikus templom tervezése és építése (1799—1811) volt. 6 A templom mai állapota a sok átépítés után már alig tükröz valamit Pollack eredeti elgondolásaiból. Ez a templom — átalakításai előtt — a klasszicista építőstílus első pesti képviselője volt, mentes teljesen a klasszicizáló 1 tarokk stílustól. Pollack korai művei között szerepel a ma már jelentősen átépített volt Festetichvilla (a mai Illés utca 35. számú ház) is. Pollack építészeti tehetségét e két pesti épületével bizonyította. Nagyobb vidéki megbízásokat kapott: 1799-ben a besztercebányai evangélikus templomot építette, 1805-ben a pécsi székesegyházat, 1807-ben az ő tervei alapján indult meg a székesfehérvári megyeháza építése. Lehetséges, hogy a budai egykori Sándor-palota építésében is volt szere] >e. 7 A XIX. század első évtizedének legnagyobb pesti építkezésére, a Német Színházra mégis Johann Anion bécsi udvari építész kapott megbízást. A pesti építőmestereket nyilvánvalóan nem tartották alkalmasnak egy ilyen nagyszabású épület tervezésére. Anion terveit azonban Pollack Mihály kivitelezte. A tervek esetleges változtatása, módorirSxií ;nr .... „. r : 1manj ~if W-& H Es RH m m m 219. Carlo Eberl pesti Levéltár Váei utcai épületterve iiiiiiii I "I •TI i I• Il II••••••il fFi I111 I 11 II 11 1 220. A Gyertyánffy-ház, Dietrich Levéltár József terve, 1815. Fővárosi A pesti evangélikus templom A pesti Német Színház
