Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

VI. BUDA ES PEST MŰVÉSZETE A XlX. SZÁZAD ELSŐ FELEBEN Pest a XIX. század első felében, mint a magyarországi klasszicista művészet központja, külsejében is kezdte felvenni az igazi főváros arculatát. Míg az építészetben igen jelentős eredménvek születtek, addig a szobrászok és festők műveit a provincializmus jellemezte továbbra is. A festészet csak Barabás Miklós működésével indult meg a fejlődés útján. A képzőművészeti élet hazai kibontakozásának az alapjait rakták le az 1842-ben alapított Műegylet évenkénti kiállításai, s ugyanakkor a Nemzeti Múzeum nemcsak a tudományok, hanem a művészetek számára is biztosított hajlékot a Képcsarnok megnyitásával. Maga az épület is művészi alkotás volt, szinte betetőzése annak a hatalmas, művészi szempontból is igen jelentős építészeti tevékenységnek, amely elsősorban Pesten a XIX. század első felében folyt. 1. ÉPÍTÉSZET A pesti építőmesterek munkássága a Szépítési Bizottmány szinte teljes egészében fennmaradt tervanyaga alapján 1808-tól kezdve rekonstruálható. A Szépítési Bizottmány megalakulása előtti évtizedek pesti építészete azonban az igen hiányos adatok és a gyér emlékanyag miatt meglehetős homályban van. Tudjuk, hogy számos (évente általában több mint Ötven), és köztük sok nem is jelentéktelen ház épült ekkor. Azt is tudjuk, hogy 1797-ben tíz építőmester volt Pesten: Jung József, Kundt Ignác, Krausz János, Hild János, Sambeili János, Zitterbarth Mátyás, Zitterbarth János, Brein Fülöp, Kasselik Fidél és Landherr András.

1 Polgári lakóház építésére nyilvánvalóan nem hívtak idegen építészt, amikor ebben az időben az új budai és pesti templomok építését is helybeli mesterekre bízták, és ugyancsak pesti építész, Jung József tervezte és építette 1796—1798 között a Rókus Kórházat is. A budai születésű Talherr József, aki 1788-ban az Országos Építészeti Igazgatóságon az építési ügyek vezetője lett, tervezte a pesti görög (macedém) és cincár görögkeletiek Duna-parti templomát, és azt a tervek módosításával 1795-től kezdve Jung József építette fel.

2 Talherr terve igénytelensége miatt nem tetszett a megrendelőknek, Jung ,,barokkosabb" homlokzata az igényeket jobban ki tudta elégíteni. (217. kép.) A régi és az új stílus összeütközése volt ez; két rutinos építész munkásságából a megrendelő még a régihez ragaszkodott, és az új, nyugodtabb építészeti elemeket csak a megszokott mozgalmasság közegében tudta elfogadni. A réginek és az újnak a keveredése tapasztalható az ebben az időben (Kundt Ignác által elkezdett és Kasselik Fidél által) tervezett és épített józsefvárosi és terézvárosi plébániatemplomoknál is. A stílusváltás fokozatos volt, a XVIIL század utolsó évtizedeiben már határozottan jelentkezett. Nyilvánvalóan az adatok, építési tervek hiánya, s ennek következtében a kutatás érdektelensége az oka, hogy e stílusváltásnak a részletei ma még ismeretlenek. A pesti evangélikus templom mindenesetre már tiszta klasszicista stílusban jelent meg, de első tervezőjének, Krausz János késmárki származású pesti építőmesternek a terve is már klasszicista volt. Pollack Mihályt, akinek a nevéhez a templom felépítése fűződik, A' 6 őriig- Oláh Templom, a* D una pa ríj á n. (Jrircht.fch itutf/arfttscfie /t//r//r r//t r/rr fltmsttrzrt'/f. Pesti építészek a századforduló idején St ilusráltéis 21 A pesti metszet görögök és cincárok temploma. P. K. Vasquez térképsorozatáról