Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

sikerült tisztázni: megállapították a kiadó jogait és kötelességeit, a lap tartalmi részének az intézésére pedig Tudományos Egyesületet hoztak létre, amelynek az elnökévé Jankovich Miklóst választották. A pesti írók az egyesület belső tagjai lettek, a vidékiek pedig levelező tagok. Negyedévenként — a pesti országos vásárok alkalmával — az összes megjelent munkatárs nagygyűlést tartott. Néhány hónap múlva a szerkesztésben is történt változás: Vass László teológiai tanár, majd Thaisz Endre, a Teleki család ügyvédje lett a szerkesztő. A Tudományos Gyűjtemény szerkesztése körüli zavarok mindenesetre arra utalnak, hogy a magyar irodalomnak ha támadt is központi fóruma, az irodalmi egység megvalósulásának az útjában még számos akadály állt. A személyi változások mögött mindig éles elvi vagy érdekellentétek húzódtak meg, amelyek között még a felekezeti ellentétek is szerepet játszottak. Az viszont tagadhatatlan, hogy a Tudományos Gyűjtemény juttatta diadalra a nyelvújítási harcban Kazinczy álláspontját, és vitte át a köztudatba a neológia elméletét. 1821-ben megindított melléklapja, a Szépliteratúrai Ajándék pedig lehetőséget adott arra, hogy az újítás eredményei a szépirodalmi alkotások segítségével is terjedjenek. Hasznos Mellék lapot, a Hasznos Mulatságokat, már Kultsár István is adott 1817-től kezdve a Hazai és Mulatságok, Külföldi Tudósításokhoz. A Hasznos Mulatságokat a költő Ungvárnémeti Tóth László szerkesztúrni Ajándék tette, aki ebben a lapban esztétikai, művészettörténeti cikkeken kívül magyar költők verseit is közölte. Ide kerültek át a főlapból a szépirodalmi újdonságok ismertetései is. Címének megfelelően azonban nem irodalmi, hanem ismeretterjesztő lap volt. Közölt természettudományi, földrajzi, statisztikai, néprajzi cikkeket, ismertetett új találmányokat, ipari különlegességeket, adott gazdasági tanácsokat, s szórakoztatásul anekdotákat, elmés mondásokat, rejtvényeket A Szépliteratúrai Ajándék — havonta egy ív terjedelemben — a Hasznos Mulatságokkal ellentétben már tisztán szépirodalmi lap volt. Német nyelvű Nemcsak a Hasznos Mulatságok és a Szépliteratúrai Ajándék szolgálták ekkor a magyar irofolyóirctck c

i

a

i

m

at, hanem az ebben az időben indult pesti német nyelvű folyóiratok is: a Vereinigte Ofner und Pester Zeitung mellékleteként megjelenő Gemeinnützige Plätter, továbbá Polnesics Alajos 1818-ban alapított pedagógiai folyóirata, a Zeitblätter für Freunde wahrer Menschenbildung zunächst für Katholische Seelsorger (később Sonnenblume címen jelent meg), valamint a bécsi Der Sammler mintájára Festetich Károly által 1819-ben alapított Pannónia, ein vaterländisches Erholungsblatt für Freunde des schönen Geistes und Wissenschaften. A Pannoniát — becsületsértő közlései miatt — 1823-ban betiltották. Míg azonban fennállása alatt ez, addig 1825 után Iris címen, 1828 után pedig Der Spiegel címen megjelent utódja sem tudott olyan szerepet betölteni Puda és Pest irodalmi és tudományos életében, mint a magyar nyelvű folyóiratok. írók Pesten ás Német irodalom Pesten vagy Budán alig-alig volt. írók, akik itt éltek és németül írtak, Budán harmad-, negyedrangú irodalmi alkotásokat hoztak létre. Német irodalmi élet ekkor sem volt, annak ellenére, hogy 1820 körül Schams Ferenc 54 németül írót nevezett meg Pesten. Ebben a számban természetesen a szakírók is szerepeltek, sőt ezek voltak többségben, miként a felsorolt 46 latinul író között is. Szakíró bőven volt a Schams által felsorolt 52 magyar író között is, de a magyarul írók jó része valóban magyar író is volt, olyan, aki műveivel, az irodalmi életben való részvételével a magyar irodalom fejlődését, Pest irodalmi központtá való fejlesztését szolgálta, mint Kultsár István, Horvát István, Fáy András, Helmeczy Mihály, Szemere Pál, Teleki László, Teleki József, Vitkovics Mihály, Thaisz András, Kisfaludy Károly, vagy Budán a visszavonultságban élő Virág Benedek és Verseghy Ferenc. Pest vonzóereje az írók számára ebben az időben egyre inkább megnövekedett. Döbrentei Gábor Erdélyből itt kívánt megtelepedni. Kölcsey, Kazinczy állandóan ide vágyódott, ahol a. Telekiek, Trattner János Tamás, Kultsár István, Vitkovics Mihály, Ráday Pál, valamint a magyar irodalmat német nyelven megismertetni kívánó Mailáth János háza a pesti és az idelátogató vidéki írók számára mindig nyitva állott. Kazinczy soha nem lett pesti író, és Kölcsey sem tudott itt megtelepedni, de a fiatal írók száma egyre inkább növekedett Pesten. S közülük már számosan voltak olyanok, akik nem egyetemi, kormányszéki vagy bírósági állást kerestek itt, hanem akiket irodalmi tervek vonzottak ide. Új irodalmi j/

^

z irodalmi tervek megvalósításához azonban közönségre lett volna szükség, ez pedig ekkor program még hiányzott. Már nem volt alkalmas a Kazinczy-féle program (a nyelv kiművelése a bonyolult formákra való alkalmassá tétele érdekében); olyan művekre és olyan fórumokra volt szükség, amelyek a közönséget is vonzzák. Arra volt szükség, hogy a nyelvi és formai vívmányok szélesebb körben terjedjenek, a már-már szinte öncélú irodalom a társadalom szolgálatába álljon; adjon ne csak szórakozást, hanem eszményeket, legyen nemzeti irodalom, amelynek már nem az idegen formák átültetése, idegen művek tökéletes fordítása és utánzása a célja, hanem olyan eredeti művek létrehozása, amelyek a nemzeti törekvések számára hasznosak. Formai szempontból ez stílusváltás is volt: a Kazinczy által képviselt klasszicizmust felváltotta a romantika.