Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

már a XVIIL század végén magyarul jelentették meg értesítőjüket, s nemcsak a magyar nyelvű oktatásban, hanem magatartásukkal, nevelésükkel is egy olyan eszmét szolgáltak, amely Budán és Pesten már a XVIIL század második fele óta egyre erősödött, és amelynek erősítésében nekik is igen nagy szerepük volt. Ez az eszme: a magyar polgári nemzetállam megteremtése. A piaristák a polgárosodó nemesség nemzeti céljaihoz igazodtak. A pesti és a budai gimnázium a pesti, illetőleg a budavári elemi főtanodára épült. Ezeknek az A pesti elemi főtanodáknak a harmadik osztálya volt a gimnázium számára az előkészítő osztály. A evangélikus XVIIL század végén létesített evangélikus elemi iskola 1821-ben jutott el oda, hogy harmadik aimnazmm osztályt létesítsen, s 1823-ban nyitotta meg — nyolc tanulóval — a negyedik osztályát. Ettől az évtől kezdve számítható Pest második gimnáziumának létrejötte. Az evangélikus gimnázium tanulóinak a létszáma kevesebb volt a pesti és a budai piarista gimnáziumok tanulóinak a létszámánál: 1826-ban 90, a harmincas években 100 körül volt, s ez a szám a negyvenes években már 200 fölé emelkedett. A pesti evangélikus gimnáziumnak a szerepe a városban azért is jelentős volt, mert a város nem katolikus tanulóifjúságát vette fel. Kezdettől fogva jártak ide reformátusok, görögkeletiek, és 1839-től kezdve nagymértékben emelkedett a tanulók között a zsidók száma is.

5 Alsófokéi és középfokú oktatásban Budán 1822-ben 2632 gyerek részesült, 1850-ben 4478. Ha az iskolások számát a lakosság számához viszonyítjuk, a „beiskolázás" aránya 1822—1850 között növekedett. Ugyanis ez alatt az időszak alatt Budán a lakosság száma 60 százalékkal emelkedett, a tanulók száma 70 százalékkal. Pesten 1827-től 1850-ig a tanulók száma 4600-ról csaknem 8000-re emelkedett. Ez a lakosság számának emelkedéséhez viszonyítva azt jelenti, hogy míg a lakosság száma 62 százalékkal, a tanuléiké 74 százalékkal növekedett.

6 A pesti egyetemnek 1790 után három kara működött: a bölcsészeti kar, a jogi kar és az orvosi A i

)esti kar. A hittudományi kar — az egyetem legrégebbi kara — működése szünetelt. Tulajdonkép- e<

jy

etem pen magasabb fokú képzést a jogi és az orvosi karon szerezhettek a hallgatók.

7 A bölcsészeti kar, valójában bölcsészeti tanfolyam csupán előkészítője volt a jogi és az orvos- Bölcsészeti tudományi, később a teológiai tanulmányoknak. A bölcsészeti karon az oktatás a későbbi fcar középiskolák szintjén állott, magasabb fokú ismereteket csak néhány rendkívüli tárgyban nyújtottak. A bölcsészeti kar előkészítő jellegének a következménye volt az is, hogy a hallgatók száma az összes karok közül, a negyvenes évekig itt volt a legmagasabb : az 1790-es években 200, az 1830-as években 400—450, a negyvenes években 250—300 körül. A tanulók a felső (retorikai) osztályból jöttek, többen a vidéki akadémiák, líceumok első vagy második évfolyama után. A többség a tanulmányait a bölcsészeti karon 16—18 éves korában kezdte. A bölcsé-