Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

nak is), a Jó Pásztor-kert a Király utcában, a Keglevicli-kert a Kerepesi úton, a Ritter-kert a mai Baross utcában — s ezeken kívül is számos kisebb magánkert. Pest lakosságának nagy része azonban nyáron üdülési lehetőséget elsősorban a város területén kívül keresett és talált. Ilyen volt a Margitsziget, amely azonban nemcsak a pestiek, hanem a budaiak üdülő- (és kiránduló-) helye volt, és a budai üdülőhelyeket nemcsak a helybeliek, hanem — egyre nagyobb számmal — a pestiek is látogatták. A budai üdülőhelyek közül a Városmajor volt a leginkább látogatott, nemcsak a május elsejei népünnepély alkalmával, hanem a nyári hónapokban rendszeresen. Buda másik nagy üdülő- és szórakozóhelye a harmincas évektől kezdve a nyilvánosság számára megnyílott Horváth-kert volt. Céllövészet Vasárnapi szórakozás volt mindkét városban a régi hagyományokra (eredetileg a városvédelemre kötelezett polgárok lövőgyakorlataira) támaszkodó céllövészet is. A budai és a pesti lövészek már a XVIII. században egyesületbe tömörültek, s Budán a mai Széna tér közelében (a régi János Kórház mögött), Pesten előbb a mai Tolbuhin körút és Bástya utca közötti területen, majd 1840-től kezdve a mai Lövölde téren levő lövöldékben hódoltak ennek a tisztes polgári szórakozásnak. Ez a szórakozás egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a jómódú polgárság a főnemesekkel és a nemesekkel szorosabb kapcsolatba kerülhessen.

71 (167 —168. kép.) Szüreti Látványosan és vidáman ünnepelték meg — elsősorban természetesen Budán — a szüretet. mulatságok (156.kép.) A szüreti mulatságok kezdetben az egyes szőlőbirtokosokhoz, szőlősgazdákhoz kapcsolódtak, később azonban már rendeztek látványos általános szüreti mulatságot is, mint 1834ben a „Leopold mezején" díszes felvonulással. A harmincas években rendeztek szüreti mulatságokat már a szüreteléstől függetlenül is. Pesten a Hét Választófejedelem éttermében, továbbá a Városligetben, és tartottak ekkor már szüreti mulatságokat a pesti vendéglőkben is.

72 Cirkusz Az egyes alkalmakhoz kötött látványosságokon kívül más szórakozási lehetőségek is voltak. Ezek közül a legkedveltebb a cirkusz és a bábjáték volt. A XVIIL század végén a cirkuszt az állatviadalok, a „vadállatok veszekedései" jelentették, amelyeket Pesten a mai Bazilika helyén volt „Hecc-színház"-ban rendeztek. Ezeket az állatviadalokat 1796-ban megszüntették, s helyükbe jött a cirkusz, amely eleinte a kötéltáncosok szereplését jelentette. A várost a XIX. század első felében rendszeresen felkeresték a különféle — magyar és külföldi — cirkuszosok és mutatványosok.

73 Bábjáték A cirkuszokon kívül bábjátékosok is sűrűn megfordultak Pesten, főképp a vásárok idején. A bábjáték a negyvenes években már nemcsak a vásári alkalmak mulatsága, hanem a vasárnapi népünnepek elmaradhatatlan műsorszáma volt. A szórakozások közé tartoztak a szerencsejátékok is, amelyek közül a mariandiit főképp a Városmajorban játszották, a viganójátékot pedig kávéházakban. Hiábavalóak voltak a szigoréi rendeletek, a hazárd szerencsejátékokat nem tudták megakadályozni. A szerencsejátékoknak egyetlen alakját engedélyezte az állam, illetőleg 1770-től kezdve maga rendezte, s ez a lutri volt, a mai lottóhoz hasonló játék. A pesti és budai hivatalos lottócédula gyűjtők nagy száma bizonyítja ennek a szerencsejátéknak az elterjedtségét, nyilvánvalóan azoknak a körében, akiknek a játékon kívül más lehetőségük nem igen akadt jelentősebb jövedelemre vagy vagyonszerzésre. A szerencsejátékok, hazárdjátékok és a lutri elterjedése a szegénység növekedésének a természetes következménye volt inkább mint a játékszenvedélyé.

74 167. A pesti Lövölde épülete, 1845. R. Alt rajza után F. J. Sandmann kőnyomata