Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Pesten a bálok — mint Hoffmannsegg írta — „sokkal vígabbak, mint Budán, valószínűleg azért, mert itt a vagyonos középosztály nagyobb számmal lakik, meg az egyetem is Pesten van". A társadalmi elkülönülés itt is megvolt, mint Budán. Az előkelőbb bálokat a Hét Választófejedelemben tartották, de voltak bálok ezenkívül számos vendéglőben, a híresebbek (sokszor hírhedtebbek) a mai Kálvin téren állott Két nyúl Fogadóban, valamint a mai Majakovszkij utcában állott Fekete Redoutban, amely nemcsak farsangi mulatságok, hanem gyakran véres verekedések színtere is volt. A Hét Választófejedelemben tartott bálokkal csak a mai Tanács körúton volt Hacker-szála báljai versenyezhettek. A Hacker-szálában a bálok rendezését 1820 körül megszüntették, s a Kereskedelmi Csarnok és a Vigadó felépítéséig Pest egyetlen reprezentatív (több, mint ezer embert befogadó) táncterme a Hét Választófejedelemben volt. (162. kép.) A harmincas években a nagy pesti és budai bálok rendje állandósult. A báli szezon, közvetlenül vízkereszt után, a nőegyleti bállal kezdődött, amelyet a Vigadóban tartottak (jótékony célra). „Bérleti bálokat" tartottak a pesti Vigadóban minden vasárnap, a Hét Választófejedelemben pedig minden szerdán. Budán az ottani Vigadóban minden csütörtökön, a Fácánban minden kedden volt bál. A nyilvános bálokon („társas vigadalmakon)" kívül voltak zártkörű bálok is: a Kaszinóban a kereskedők tartottak farsang idején három bált, s rendeztek bálokat külön a kereskedősegédek és a pesti joghallgatók, valamint 1836-tól kezdve a Hangászegyesület, később az orvostanhallgatók és a katonatisztek is. Az 1840-es években igen jelentősek voltak a „védegyleti táncvigalmak". (164. kép.) A farsang idején kívül még a pesti lóversenyek alkalmával, május végén, június elején rendeztek bálokat a pesti Vigadóban (ezt „emlékezési bál"-nak nevezték) és a Nemzeti Kaszinéiban. Volt egy-két bál — Pesten — november elején is, a Vígadóban. A nyilvános és a zártkörű bálokon kívül nemesek és polgárok egyaránt tartottak házi bálokat is. Búcsúk, Nagy „népünnep" volt a Gellérthegyen tartott húsvéthétfői búcsú, amelyet a XIX. század majálisok elején „Emausba járás"-nak is neveztek. (243. kép.) A tavasz kezdetét, május elsején a XVIIL század végén még csak főúri körökben ünnepelték meg. A XIX. század elején már a város lakossága is megünnepelte ezt a napot: a budai Városmajorban. A sváb-hegyi biicsúra (pünkösdhétfőn) szintén kivonult a két város lakossága.

07 A pesti A majálisokat, a búcsúkat az egykorttak népünnepnek nevezték. A pesti lóversenyt (a „verlóverseny senezést a pesti téren") }>edig, amelyet 1827-től kezdve május végén, június elején (a Medárdnapi vásár alkalmával) rendszeresen tartottak, „nemes célja s közérdeke miatt honunk legelső nemzeti ünnepének" nevezték. A napokig tartó versenyeket a nagy, fából épült nézőhelyről évről évre egyre növekvő számú közönség szemlélte. A pesti lóverseny nagy ösztönzője volt az idegenforgalomnak is: nemcsak az országból, külföldről is érkeztek érdeklődők erre az alkalomra.

68 (166. kép.) Szent János- Pesten megünnepelték — május 16-án — a Szent János-napi estét is, amikor a város lakossága nap, Illés- a hajóhíd közepén levő Nepomuki Szent János-képhez vonult. A pesti rácok pedig július 20-án, Illés-napon minden évben a Józsefvárosban levő Illés-kútjához vonultak. Szent István király

r napját, augusztus 20-át Ferenc király 1818-ban nyilvánította országos ünnepnek, s ettől kezdve ezt a napot Budán minden évben igen nagy pompával megünnepelték. A pesti augusztusi vásárra feljöttek hatalmas tömege lepte el ezen a napon a vári utcákat és tereket, s nézte a felvonulást. Ezen részt vettek zászlóik alatt mindkét város céhei, az elemi iskolai és a gimnáziumi tanuló-k, az egyetemi hallgatók tanáraikkal egymtt, a papok és a szerzetesek, a választott polgárok és a városi tanács tagjai, az egyetem és a megye tisztikara, a kormányhatóságok és a felsőbíróságok tisztviselői, bírái, a kamarások és a titkos tanácsosok, az esztergomi érsek (az ország hercegprímása), József nádor és a Budán tartózkodó főhercegek kíséretükkel. A felvonulást az 1771 óta Budán őrzött Szent Jobb tiszteletére rendezték.

69 Azokból a látványos egyházi szokásokból (körmenetekből, nyilvános könyörgésekből, búcsúkból), amelyek a XVIIL század folyamán Budán és Pesten egyaránt igen gyakonap, üzent István-nap XRedut éjHilelbeli kávéba?, belseje. Jniirc Jmrichl //af Najfr/iausex int Rcfftif/rrKjcuaiidc. 165. A pesti Vigadó kávéháza, 1837. Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról