Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
A polgárok és kézművesek városrészenkénti megoszlása ugyanezen idő alatt a következő volt: Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros Összes 1804 693 103 357 218 81 1452 1815 820 236 500 432 261 2249 1826 1282 422 782 448 323 3257 183G 875 604 1143 674 437 2733 1841 1079 576 823 653 553 2684 1847 1423 899 2054 443 540 5359 A XIX. század első felében tehát a polgárok és kézművesek települési elhelyezkedésében jelentős változások történtek. Míg a század elején ezeknek több mint 40 százaléka a Belvárosban lakott, addig a század közepére a belvárosi lakosságszámban a polgárok és kézművesek arányszáma 26,6 százalékra esett. Ugyanezen idő alatt a terézvárosi polgárok és kézművesek arányszáma 24,9 százalékról 38,4 százalékra emelkedett. Emelkedett arányszámuk (bár kisebb mértékben) a Lipótvárosban és a Ferencvárosban is, csökkent viszont — csaknem a felére — a Józsefvárosban. A polgárok A polgári lakosság Budán és Pesten — egyaránt — a XIX. század első felében sem haladta foglalkozási meg a 2—3 százalékot. Pesten a polgárok száma 1832-ben 1703, a korszak végén, 1848-ban megoszlása 2748 volt, amikor is a város lakosságának a száma már felülmúlta a 100 000 főt. Hasonlóak voltak a budai arányok is. 19 Az új polgárok megoszlása foglalkozási kategóriák szerint Pesten 1791—1848 között a következő volt: 1791-1800 1801—1810 1811—1820 1821 1830 1831-1840 1841—1848 Őstermelők 9 22 18 15 23 10 I ngatlantula jdo n osok 245 406 206 273 219 125 Kézművesek 282 439 360 390 566 553 Kereskedők 75 162 76 98 120 246 Szállítók 5 2 7 6 18 14 Közszolgálatnak 35 52 51 36 59 79 Katonák 1 2 2 1 2 1 Ismeretlenek 2 30 3 11 10 3 Ugyanezen idő alatt az új budai polgárok foglalkozási megoszlása a következőképpen alakult: 1791- 1800 1801 -1810 1811-1820 1821—1830 1831—1840 1841—1848 Őstermelők 4 7 15 32 158 130 Ingatlantulajdonosok 341 394 143 115 — — Kézművesek 344 374 262 248 232 178 Kereskedők 24 60 40 49 67 47 Szállítók 7 10 1 2 7 8 Közszolgálatúak 24 29 32 23 24 61 Katonák 1 3 3 2 2 3 Ismeretlenek 2 5 5 2 7 12 Őstermelők Mindkét városban a legnépesebb foglalkozási kategória a polgárok között a kézművesek kategóriája volt, de Budán még a XIX. század első felében jelentős számban találhatók „őstermelők" is. A polgárkönyvben ugyan a harmincas évekig csak kis számban szerepelnek az őstermelők (földművesek), viszont ugyanezen idő alatt igen jelentős az ingatlantulajdonosok száma, akiknek legnagyobb része szőlőbirtokos volt — 1831 után pedig a szőlőbirtokosok és földművesek együttesen mint őstermelők szerepelnek. Ezeknek az őstermelő polgároknak az arányszáma az 1790-es években és a XIX. század első évtizedében volt a legmagasabb, 45 százalék körüli, a következő két évtizedben az ingatlantulajdonos és szőlőbirtokos polgárok arányszáma jóval
