Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

III. TÁRSADALOM Míg a XVIII. századból a városok népességszámának a meghatározásánál — a II. Józsefkori népszámlálásig — becslésekre és feltételezésekre vagyunk utalva, addig a XIX. század első feléből már bőségesen állnak rendelkezésünkre adatok Buda, Pest, Óbuda és a környék lakosságszámáról. Az adatok bősége azonban még ekkor sem biztosítja a lakosságszám pontos megállapítását. Az országgyűlés 1802-ben elrendelte ugyan az évenkénti népességösszeírást, de ezek az összeírások nem vonatkoztak a nemesekre és a papokra. A népességösszeírással egyidőben a városi tanácsok lélekösszeírást is készítettek, amelyben vallási megoszlás szerint közölték a lakosság lélekszámát. A lelekösszeírasok azonban nem azonosak a római katolikus egyház által évente készített lélekszámkimutatásokkal, amelyeket a fehérvári, esztergomi és váci egyházmegyék „sematizmusaiban" évente közzétettek.

1 1. A" NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Buda és Pest lakosságának a száma a XIX. század első felében, egykorú — több forrást is figyelembe vevő — statisztikai felvételek, illetőleg statisztikai írók adatai alapján a következő volt:

2 Buda Pest 1787 24 873 22 417 1804 22 323 26 282 1827 30 001 56 577 1838 31 245 64 374 1846 40 500 100 000 Ezek az adatok, noha különböző forrásokból valók, a lelekösszeírasok adataihoz állnak közelebb. Nem véletlen, hogy az egykorú statisztikusok (mint Fényes Elek is) elsősorban a lélek összeírásokra támaszkodtak s nem a népösszeírásokra. Lelekösszeírasok hiányában viszont az egyházi sematizmusok lélekszámadatai hasznosíthaté»k, annak ellenére, hogy ezeknek az adatgyűjtési rendszere időnként meglehetősen sematikus és felületes volt. A számsorok azonban minden kétséget kizáróan tükrözik a népességszám alakulásának a tendenciáit. Buda lakosságszámának megállapításához részletes adatokat nem a lélekösszeírásokból és Buda a népösszeírásokból kaphatunk, hanem csak az egyházi sematizmusokból:

3 lakosságszáma Vár Víziváros Tabán Krisztinaváros Országút Újlak 1813 3815 8 747 5913 2059 3242 3492 1822 3854 8 941 5392 2373 3421 3613 1827 3832 9 058 5656 2500 3475 4227 1832 3917 10 121 5491 3291 3411 3455 1838 3743 10 232 5650 3530 3490 2882 1842 4703 10 630 5784 4136 3481 3617 1847 4440 11 414 7728 5485 3531 3789 A Vár lakosságának a száma szinte állandó volt, csak a negyvenes években emelkedett jelentősebb mértékben, 4000 fölé. Ugyanez az állandóság, illetőleg lassú, fejlődés tapasztalható a