Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

kutatta Európa bányáiban, 1687-ben, egy évvel Buda visszafoglalása után járt itt. Vác felől jött, s annak ellenére, hogy — a pesti oldalról nézve — feltűnt neki a „magas dombon álló Buda, fehérlő falaival, tornyaival és templomaival", és minél közeiebi) jutott, annál inkább csodálta a császár szerencséjét, amely „ily erős és gyönyörű várossal ajándékozta meg őt" — mégis amikor a pesti oldalon a hídhoz ért, úgy látta, hogy Buda „az ostrom folytán földig" leromboltatott. Hiába kívánt volna ott szállást, Pest városába kellett mennie. Három napig tartózkodott Pesten, közben átment Budára, és ott megtekintett minden nevezetességet. S ezek után megállapította — szinte az első benyomásait tagadva, de a hídnál szerzett felismerését igazolva látottan —, hogy ,,a hajdan oly büszke és pompás vár és város a rettenetes ágyúzástól teljesen romhalmazzá volt lőve". Az első útleírók azonban a város állapotának a megítélésében teljesen bizonytalanok, és megállapításaik egymással (és a valósággal is) szöges ellentétben álltak. Tollius 1687-ben a várat romhalmazzá lőve látta, Chishull anglikán papnak viszont 1702-ben különösen tetszett a királyi „kastély" nagyterme, faragott ablakaival, kandallóival és más díszítményeivel, a többi közt Corvin Mátyás címerével.

2 A valóság az, hogy — ha ép ház nem is volt, de — a házak nagy része már Tollius látogatása idején lakható lehetett, s nemcsak a Várnak, hanem a Vízivárosnak, a Tabánnak és Újlaknak is volt jelentős lakossága. (2. kép.) A) A Vár A Várnak a felszabadítás utáni első, teljes — telkeket is feltüntető — felmérését 1687 januárjában készítette el Joseph de Haüy francia hadmérnök. Térképén, amely az ostrom utáni utcaés telekhálózatot a leghívebben ábrázolja, 388 telek található. Az 1696-ban készített telekkönyvi mutatóba azonban már csak 290 telket vettek fel. 1687 és 1696 között jelentős változás történt a Vár helyrajzában. Ekkor alakították ki a Vár nyugati oldalán a mai bástyasétányt (korábban a házak a várfalakra támaszkodtak, vagy helyettesítették azokat), nagyobbították meg a mai Szentháromság teret, parcellázták fel a Szent György tér egy részét, szüntették meg a háztömbökbe vezető kis zsákutcákat, s több kisebb telket összevontak.

3 A lakó- A telkek számbavételét 1696-ban a Székesfehérvári kapunál, a Fő téren, a mai Dísz téren negyed (akkor Haubt Plaz) kezdték. A Haubt Plaz elnevezéssel egyidejűen eleinte (még 1718-ban is) szabadu- nagzna

^ák a Pascha Platz elnevezést is, mivel ezen a téren állott — bár ekkor már csak romjai/(IS 'illdTb ban — a pasapalota. A Parade Platz elnevezés már 1728-ban előfordult hivatalos iratokban: a tér déli részén (a volt Honvédelmi Minisztérium helyén) állott ugyanis ekkor már a katonai főőrség épülete, s az elnevezés megváltozása nyilvánvalóan az itt tartott ünnepélyes őrségváltásokkal, díszfelvonulásokkal volt kapcsolatban. A Haubt Plaz a XVIII. században a mai Tárnok utcát is magában foglalta. Az itteni telkeket, amelyeknek túlnyomó részén lakható vagy könnyen helyreállítható házak állottak, a város első telepesei közül a legtehetősebbek szerezték meg maguknak. A Fő tér nyugati oldala a mai Móra Ferenc utcáig (akkor Rauchfangkehrer Gasse) tartott. A tér és az utca sarkán Franzisz Péter kéményseprőmester háza állott. Innen a mai Kapisztrán térig az Úri utca húzódott. Az itteni telkeknek legalább a felén az ostrom után is jó falak, bolto2. Buda helyszínrajza 1686-ban. N. M. De la Vigne térképének részlete 30