Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

; !- I i - If • fx f/7 Tétény, Kistétény 131 Palota és határának térképe, Részlet a Matkovicz-térképről TttrhfaMk 1830-as évek. Csepel Békásmegyer, H ielegkétt tül Sachsenfeldnek neveztek el. A házak, amelyeknek telkeit időközben 1000 négyszögölre egészítették ki, igen rövid idő alatt felépültek.

70 (130. kép.) A falu egyetlen utcából állott, a mai Szabadság útnak a Kondorost út és a Budafok — Albertfalva vasútállomás közötti szakaszán. A nagy árvíz idején, 1838-ban a falu valamennyi háza összedőlt, az árvíz után azonban a házakat a régi telkeken újra felépítették. A Promontortól délre elterülő Tétény területén jelentősebb települési változás a XIX. század első felében nem történt. A falu házainak száma 1784—1846 között csupán 30-cal szaporodott, s a falu alaprajza ennek következtében csak csekély mértékben módosult: a mai Zámbelli Lajos utcából kiinduló Koltói Anna utca és Temető utca épült be. Nem történt nagyobb változás a határ elrendezésében sem, legfeljebb annyi, hogy a szőlők között egymás után építették fel a présházakat és a pincéket, különösen a mai Angeli utca, a Dk')törő út és Barackos út mellett. Épültek sűrűn pincék és présházak a kistétényi szőlők dűlőútjai (a mai Kápolna út, Marx út, Móricz Zsigmond út, Csiperke út, Klauzál út) mellett. Épültek a XIX. század első felében a kistétényi szőlőhegyen lakóházak is, hiszen a negyvenes években itt már több mint száz lakost írtak össze, de ezeknek a lakóházaknak a számáról és elhelyezkedéséről adatok nem maradtak fenn. Régi térképek alapján feltételezhető, hogy ez a lakótelepülés a mai Húr utca és Baucsek utca között lehetett. Csepel települési területe a XVIII. század végétől az 1838. évi nagy árvízig több mint a kétszeresére növekedett. A terjeszkedés előbb a faluból — a dunai átkelőhelytől dél felé — Tökölre vezető út mentén történt, majd keletkezett település a falutól keletre elhelyezkedő temető mellett is. Az árvíz idején romba dőlt falu telkeit a negyvenes évektől kezdve kerteknek használták. Ezeket a kerteket később is, még sokáig ,,Alte Dorf-garten"-nak nevezték. A falu határának elrendezésében lényegesebb változás a XIX. század első felében nem történt, egy-két présházat, pincét építettek csak a mai Szabadkikötő helyén volt szőlőhegyen és egy csárdát a mai Kvassay-zsilip alatti dunai révnél.

71 A Budától északra fekvő két jobbágyfaluban, Hidegkúton és Békásmegyeren a XIX. század első felében jelentősebb települési változás nem történt. Békásmegyeren a házak száma ebben az időben alig növekedett; és a hidegkúti település szükséges mértékű növelésére elegendő volt az a belterület, amely a XVIII. század folyamán kialakult, s az újonnan épített harminc-egynéhány ház számára nem volt szükséges új utca nyitása sem. 132. Soroksár térképe, 1830-as évek. Részlet a Mat- . Változatlan maradt Hidegkúton a határ kovitz-térképrőí is; a szőlők között itt még présházak, pincék