Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

kialakult a térnek az a formája, amelyet a Hild-féle szépítési tervrajz határozott meg: a négyzet alakú lóvásártér körül a felparcellázott területen házakat építettek. A Józsefvárosnak a mai Baross utcától északra eső részén, a mai Horváth Mihály tér környékén a XIX. század első felében aránylag kevés változás történt: néhány szántó felparcellázása következtében az addig zsákutca jellegű Koszorú utca meghosszabbítása a Baross utcáig és a Víg utca kialakulása a Bérkocsis utca és a József utca között. Fejlődésre, a település kiterjesztésére a legnagyobb lehetőség a mai Baross utca és az Üllői út között adódott, a mai Körút (az akkori Sörfőző utca) vonalától keletre. Ezen a területen a XVIII. század végén még csak mintegy 40 — 50 ház állott, elszórtan a mai Baross utcában, valamint az innen induló zsákutcaszerű, a mai Nap utca vonaláig terjedő Vajdahunyad utcában (ezt még évtizedekig Zsák utcának nevezték) és a Futó utcában. Az itteni majorságok és szántóföldek területének a felparcellázása már a XVIII. század utolsó évtizedében megkezdődött, de nagyobb lendületet csak 1803 után kapott, amikor sor került a mai Práter utca (a XVIII. században dűlőút) környékén a hatalmas Mosel-féle szántó felosztására. Ekkor alakult ki és kezdett — a Józsefváros többi részéhez hasonlóan falusias módon — beépülni a mai Kisfaludy utca, a Nap utca, a Kis- és Nagytemplom utca (a józsefvárosi plébániatemplomhoz vezetett), a Tömő utca (a Schopper család szántóföldjeinek a felosztásakor), ós ennek vonaláig a Baross utcától a mai Leonardo da Vinci utca (akkor Óriás utca), valamint a Szigony utca (amelyeknek iránya, vonalvezetése a korábbi szántóföldek, majortelkek határait követte). Ekkor került sor továbbá a Vajdahunyad utca és a Futó utca vonalának az Üllői útig való meghosszabbítására is. A Szigony utcától keletre, az Illés utca környékén még a XIX. század első felében is jó néhány majorság maradt. Csak egy-két ház volt az Illés utcában, valamint a mai Diószeghy Sámuel utcában (akkor Örömvölgy utca); ezeknek nagy része azonban majorsági, gazdasági épület volt. A Józsefváros délkeleti részén, az Üllői út és a vonalárok (ma Mező Imre út) szögletében nem keletkezett település; a mai klinikák területe és a mai Kun Béla tér területe még a XIX. században is majorsági célokat szolgált. Az Orczy-kert nyilvános közkert maradt az után is, hogy 1830-ban itt építették fel a katonai nevelőintézetet, a Ludoviceumot. Az Orczy-kerttől 103. A Kerepesi út (ma Rákóczi út) a Nemzeti Színházzal és a paraszt vásárral. Kuwasseg aquatintája